Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.
248 FÖGLEIN ANTAL Kolozs vármegye székhelye előbb Kolozs és Gyalu s utóbb állandóan Kolozsvár volt, ahol II. József idejében már állt a vármegyeház. 415 Ebben az épületben székelt a vármegye poli= tikai hatósága. A másik — József=rendszerbeli — hatóság, az ú. n. alsófokú bíróság, már nem kapott helyet benne és az egyik üresen álló zárdában helyezkedett el. 416 iy88=ban, majd 1798= ban a székház leégett. A levéltárat megmentették ugyan, de eközben az iratok úgy széthányódtak, hogy a vármegyének külön tisztviselőket kellett kirendelnie a régi rend helyreállítás sara. 417 A székházát újra fel kellett építeni, és i8oi=ben már nagyjában készen voltak az építkezéssel. i84i=ben beszakadt a székház teteje és a vármegye újabb átalakítást végeztetett a házán. 418 i87Ó=ban ennek a vármegyének a területe is meg= változott. Egyes részei az egyesült Maros=Torda és Torda= Aranyos vármegyéhez csatoltattak; viszont a vármegye új területsávot kapott a volt Doboka vármegyéből. A levéltár ebben az időben a vármegyeház földszintjén, egy kétablakos szobában, egy csatlakozó fülkében és egy teljesen sötét kamrában volt elhelyezve. Kőhalom szék levéltára i770«ben, egykorú jelentés szerint, teljesen rendezett állapotban volt. 419 A múlt század második felében Kőhalmon, a szék hivatalos házában voltak az iratok. 187Ó=ban a szék legnagyobb része Nagyküküllő vármegyébe olvasztatott, mint annak egyik járása. A székházból szolgabírói hivatal lett és a szék XVIII. századnál nem régibb iratai az épület emeletén, az öt szobából álló eddigi levéltári helyiségben maradtak. 420 Kővár vidékének^ amely a XVI. század végén alakult ki állandó közigazgatási kerületté, a XVIII. század hetvenes évei= ben alig egy-két ládányi levéltára volt a nótárius őrizetében. 421 A vidék központja előbb Kőváron, utóbb Nagysomkúton volt; de a hatóság még a XIX. század harmincas éveiben is bérelt helyiségben székelt. Az 1848—49=es zavarokban a levéltár elpusztult. i87Ó=ban Kővár vidéke mint törvényhatóság meg= szűnt. Területének % része (43 község) Szatmár és 1 / 4 része az ugyanakkor alakult Szolnok=Doboka vármegyéhez csatoI= 416 Zimmermann, F.: i. m. 14. 1.; 0. L. Erd. Kanc. 1763: 518. 416 U. o. 1787: 10.958. — 1789: 11-40-5, 16.117. 417 U. o. 1799: 813, 1298, 2018. 418 U. o. 1841: 5197. 419 Illésy J.: i. m. Századok 1904, 440. 1. 420 Nagyküküllő vm. alispánjának jelentése, 1880. (1189/1880. O. L. sz.). 421 Illésy J.: Századok 1904.
