Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.
A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZŐHELYE 241 megyék, székek székházat kötelesek építeni, vagy legalább is a meglévő székházat a szükséghez képest kibővíteni. 352 így azután a XIX. században végre felépültek a székházak, de még mindig volt vármegye, amely saját székház hiányában a XIX. század végén is idegen bérházban helyezkedett el. Az erdélyi székházaknak, a levéltárak állandó ó'rzőhelyei= nek építéséről a következő adataink vannak: Alsófehér vármegye csak i788=ban határozta el, hogy Nagyenyeden, a központban székházat épít. 353 De évekig el= húzódott az építés ügye. i702=ben a vármegye megvette Nagyenyeden a Miksa=féle házat s néhány évig ez volt a szék= ház. 354 i8o2=ben már megint bérházban találjuk a vármegyei hatóságot s újra az építés gondja nehezedett reá. 355 A nemesek önkéntes adománya nem fedezte ugyan a költségeket s a költség= vetés, amit Bécsbe küldtek a kancelláriához, hiányt tüntetett fel, de azért i8oó=ban megkezdték az építést. 356 Minthogy azonban az erdélyi kancellária szakvéleményező hivatalában a «HofbaubuchhaItung»=ban nem akadt magyarul tudó tiszt= viselő, a költségvetést meg sem bírálták, hanem visszaküldték a Guberniumnak s csak a kancellária közbelépésére intézték el az ügyet. 307 A vármegye a tartományi alapból segéllyel fel= építhette a székházat, amelyen utóbb, i8i8=ban nagyobb át= alakítást végeztek. 358 i847=ben főleg a levéltár érdekében, újabb átépítés történt. 359 Az 1849 jan. 8. és 9. közti éjjelen Nagyenyed ellen intézett oláh támadás során a vármegyeház s vele a levéltár is elpusztult. 360 A hetvenes években három, elég világos, de nem tűzbiztos szobában gyűlt «<z újabb levéltár. A nyolcvanas években a vármegyeház hátsó udvarán, az istál= lók helyén egy nagy terem és két kisebb szoba épült s itt helyez= ték el az iratokat. 361 Aranyos szék kicsiny, két járásra osztott törvényhatóság volt, amely a XVII. században legtöbbször Kövenden gyűlé= sezett, s olykor Bágyonban is. 362 A XVIII. században Felvinc volt a központ és itt székelt az 1764—1784=1^ működő «Tabella 352 U. o. 1811 : 2199, 2289. 353 O. L. Erd. Kanc. 1789 : 16.117. 354 U. o. 1795 :8?5; 1968. — 1798 : 1260; 1716. * 36B U. o. 1802 : 1496. 356 U. o. 1806 :-ji54. 357 U. o. 1807 : 177. 358 U. o. 1808 :945w i8i8:. 57 54. 359 U. o. 1847 : 1372. 3«o Főgl e j n A.: A vármegyei jegyzőkönyv. Lev. Közi. 1938, 147. j. 361 Alispáni jelentés, 1880. (967/1880. O. L. sz.). 362 O. L. Erd. Kanc. 1763 : 518. Levéltári Közlemények. 16
