Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZOHELYE 239 megyében és Naszód vidékén állíttatott fel. Az ötödik a szé» keíy huszár=határőrezred volt a keleti és déli határ mentén, valamint Torda vármegye és Aranyos szék egyes falvaiban.

342 E hatóságoknak azonban nem volt állandó központjuk, székhelyük. Az állandó székhely gondolata csak Mária Terézia idejében vetődött fel, amikor a királynő 1762 április n=iki ren= deletével arra utasította az erdélyi Guberniumot, hogy az egyes vármegyékben és székekben jelölje ki azokat a helységeket, ahol a gyűlések tartására, a levéltár és pénztár megőrzésére szolgáló székház felépíthető volna.

343 A Gubernium i7Ó3=ban ki is jelölte a helységeket: Küküllő vármegyében Gaálfalvát; Torda vármegyében Torda várost; Kolozs vármegyében Gyalu mezővárost; Hunyad vármegyében Hunyad mezővárost; Do= boka vármegyében Szék mezővárost; Belsőszolnok vármegyében Dést: Középszolnok vármegyében Tasnádot; Kraszna vármegyében Szilágysomlyót; Zaránd vármegyében Kőrös* bányát; Kővár vidékén Remete falut; Fogaras vidékén .Foga* rast; Udvarhely székben Udvarhely mezővárost; Háromszék* ben Sepsiszentgyörgy mezővárost; Csík=és Kászon székben Csíksomlyó falut; Aranyos székben Bágyon falut.

344 De ez a kijelölés egyelőre csak elméleti volt, mert nem követte a székházak építése. Az erdélyi vármegyékben és szé* kékben 1763 óta működő ú. n. állandó táblák (tabula continua) 1770. évi jelentései szerint

345 az erdélyi levéltárak ebben az időben rendkívül mostoha elhelyezésben részesültek. Mária Terézia az erdélyi székházak hiányát is észrevette.

346 Miután pedig az erdélyi vármegyéknek és székeknek nem volt házipénztáruk és adóztatási jogukat sem gyakorolhatták, a ki= rálynő i777=ben évi húszezer forintot jelölt ki a tartományi alapból (Provincial=Fond), hogy annak felhasználásával foko= zatosan felépíthetők legyenek az összes erdélyi törvényhatósági székházak. Az építkezések azonban nem indultak meg.

347 II. József alatt megváltozott Erdély addigi beosztása. A császár rendelete a magyar vármegyéket, a székely és szász székeket megszüntette és az egész országrészt tizenegy vár* 342 Zimmermann, F.: Das Archív der Stadt Hermannstadt und der sachsischen Nation (Nagyszeben, 1901) 2. 1. 343 O. L. Erdélyi Kanc. 1762: 161. 344 U.o. 1763: ?i8. 345 Illésy J.: Az erdélyi levéltárak i770=ben. Századok 1904,. 43?—446. J. 346 Főglein A.: A vármegyei levéltárak Mária Terézia korában.. Lev. Közi. 1035, i?8—170. 1. 347 O. L. Erd. Kanc. 1789: Ó842.