Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZOHELYE 229 jegyzőkönyvből és egy szekrényt megtöltő értékes régi iratok= ból állott, amelyeket eddig nemesi kúriákban őriztek.

265 Az 1802 : X. t.=cikkel a Kis vármegye egyesíttetvén a Nagy vár= megyével, a Kis vármegye levéltára véglegesen Lőcsére került. A tulajdonképeni Szepes vármegye a régi időben fó'leg a szepesi várban, a XVI. század végétől Lőcsén gyűlésezett. Mint állandó székhely Lőcse csak a XVII. század közepétől szerepel, ahol a század végén házat is vett a vármegye.

266 i7Ó8=ban tervet készített'egy újonnan építendő székházra. A terveket fel is terjesztették felsőbb helyre, de ott nem nyertek elintézést. A XVIII. század végén már olyan roskadozó volt a székház, hogy a levéltárat ki kellett belőle költöztetni s bérházban kellett elhelyezni.

267 i8o3=ban, most már negyedszer, újból engedélyt kért a vármegye, hogy székházat építhessen. A helytartótanács még sem tett semmit. Közben felmondtak a levéltárnak és haj= léktalanná vált. A vármegye ekkor szorult helyzetében meg= vette a Spillenberg Ferenc=féle házat, s a vármegye kis számú s nem is vagyonos nemessége felajánlotta az építési költségek vállalását. 1806 jún. io»én a vármegye újabb felterjesztést tett, remélve, hogy most végre megkapja az építéshez az engedélyt.

268 Engedély helyett dorgálásban részesült, mert jóváhagyás nélkül házat mert vásárolni. A vármegye csodálkozott azon, hogy mi beleszólása van ebbe a helytartótanácsnak. A vármegye ezután állandóan kérte az engedélyt, közben pedig i8oó*ban szép csendben megkezdte az építést. Egy i8oo=bőI való tervrajz szerint a levéltár három szobát kapott volna a székházban és külön lakást a levéltárnok.

269 A székház csak a harmincas évek végén készült el teljesen.

270 A levéltár addig ideiglenesen egy sötét raktárban volt elhelyezve. Innen szállította át Raisz Ágoston, az akkor kinevezett levéltárnok a vármegye és a Kis vármegye iratait az új levéltári helyiségbe.

271 A levéltárat a Ma* gyár Történelmi Társulat 1872. évi szepesi kirándulása alkal= mával egyik legjelesebb és legrendezettebb vármegyei levéltár* nak látta.

272 Temes vármegye székházul átvette Temesváron a meg* szüntetett bánsági hatóság központi házát, amely i754=ben 265 Hradszky J.: A szepesi «tíz lándzsások széke» vagy a «Kis vármegye* története (Lőcse, 1895) 34—36, 43—45. 1. 266 Demkó K.: Lőcse története (Lőcse, 1897) 204., 560. I. 267 O. L. Helytt. It. Polit. Comit. 1818. f. 1. p. 4, 868 li. o. 1805. f. 54. p. 3—?.; 1806. f. 76. p. 1—3. 269 U. o. 1807. f. 53. p. 3.; 1808. f. 4. p. 1.; 1810. f. 11. p. 3—5. 270 Demkó K.: i. m. 204. 1. 271 O. L. Helytt. It. Polit. Comit. 1840. f, 1. p. 233. 272 Századok 1873, 100, 101. 1.