Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.
A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZÖHELYE 217 vényt terjesztett fel s az ehhez csatolt tervrajz szerint a szék= házban a levéltár részére a földszinten két szoba volt kijelölve. 16 * i7o8=ban jött meg az engedély. 169 í8oo=ben az épület fökU szintje s a levéltár helyiségei elkészültek s legalább az iratokat beköltöztethették. 170 1848 szept. I7=én óriás tűzvész pusztított Komáromban, s leégett az új vármegyeház is. 171 A levéltárat, szerencsére, nem érte kár. Az eleinte két szobából álló levél= tári helyiséget i86i=ben négy szobára bővítették ki. i885=ben az iratokat átköltöztették a székház egyik földszintes mellék= épületébe, amely azelőtt a lovaspandúrok kaszárnyája volt. ioi2=ben a földszintes épületre emelet került és itt helyezték el a levéltárat, amelyet újra rendeztek. 172 Krassó vármegye i779=ben kebeleztetett vissza az anya= országba és ekkor Lúgoson a kamarai tisztviselők szálláshelyét kapta székházul. A ház egyetlen bolthajtásos szobáját levél= tárnak rendezték be. 173 i794=ben a vármegye új székház épí= tésére kért engedélyt, de nem kapta meg. 174 1804 április i4=én a vármegyei istálló padlásán tűz ütött ki és több más házzal együtt a vármegyeház is leégett. 170 A levéltárat a bolthajtás megmentette a pusztulástól. Az 1815—1818. években végre felépülhetett az új székház. Egy 1819. évi leírás szerint a levél= tár két szobában volt elhelyezve. Egy melléképületben a levéU tárnok háromszobás magánlakást is kapott. 176 A harmincas években újra leégett a vármegyeház s a levéltár most is meg= menekült. 177 A hetvenes években a levéltár a székház középső részében, a földszinten, két nagy boltíves szobában volt elhe= lyezve. Felsőbb utasításra a helyiséget vasajtóval és vas ablak= táblákkal látták el. 178 A krassóvármegyei levéltárral egy fedél alá került a szörénységi résznek, az 1779 után majdnem egy évszázadig mint határőrvidék szereplő, elszakított és csak 1872= ben visszacsatolt területnek, a volt oláh=bánáti i3=ik határőr* ezrednek a levéltára is. A visszacsatolt terület az 1873 : XXVII. 168 U. o. 1795. f. 48. p. 5. 189 U. o. 1795. f. 38. p. 2., 4., 12. — 1796. f. 33. p. 7.; 1798. f. 13?. p. 2. 170 U. o. 1846. f. 1. p. 250.; Fényes E.: i. m, 66. 1. 171 Borovszky S.: Komárom vm. (Magyarország vm.=éi és városai, — Budapest, 1907) 143. 1. _ 172 Levéltárosok Lapja 1913, 50., 62. 1. 173 O. L. Helytt. lt. Polit. Comit. 1787. B. 3134. sz. fasc. 174 U. o. 1794. f. 58. p. 1—5. 175 U. o. 1804. f. ?6. p. 6. 176 U. o. 1814. f. 1. p. 139. — 1819. f. 4. p. 14. 177 U. o. 1843. f. 22. — 1845. f. 39. 178 Alispáni értesítés, 1880. (1502/1880. O. L. sz.).
