Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.
A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZOHELYE 205 a két vármegye, a mohácsi vész előtt is külön hatóság lévén, külön=külÖn folytatta vármegyei életét. i730=ban Bodrog vár= megye egybeolvadt Báccsal 55 s közös lett a hatóságuk. Köz= pontja azonban sokáig nem volt a vármegyének. A kalocsai érsekek, mint főispánok, előbb Bácsban, utóbb Istvánmegyén kívántak székházat építeni. Az ítélőszékeket előbb Baján, 1712= ben Kalocsán, majd 1713=tól állandóan Baján tartották és egy ideig Baján volt a lassan kialakuló levéltár is. Az építendő szék= ház helyének megválasztása sok vitára adott okot. A nemesség zöme Zombor város mellett döntött. i749=ben már telket is szereztek s i750=ben az épület tervei is elkészültek. De az építés elmaradt. Klobusiczky Ferenc érsek és főispán Baját vagy Bácsot kívánta központul. A királynő i758sban Bács mellett döntött. 56 Erre a vármegye mindkét helyen szerzett egy=egy házat. A bajai egyszerű kis ház volt és ennek egyik kétablakos szobájában volt a levéltár. A bácsi épület nagyobb és kényelmesebb volt és i774=ben ide szállították a levéltárat. i787=ben Zombor jelöltetett ki mint jövendő székhely s szék= házul az ottani feloszlatott ferenciek zárdája. 57 A vármegye belenyugodott a székhely áttételébe, i792=ben Bácsból Zom= borba szállította a levéltár iratait 58 és a plébánia templomának oratóriumában helyezte el. Ezzel tehát három részre szakadt az egész igazgatás: Zomborban volt a levéltár, Baján a pénztár és Bácson a börtön. 59 Az Összpontosítás kedvéért i795=ben a vármegye bejelentette, hogy Kulára teszi a székhelyét és ott megfelelő új székházat épít. 60 De közbejöttek a háborús idők s a vármegyét egyéb gondok szorították. Néjiány év múlva újra felvetődött a székház ügye s most már Újvidék is szóba került. De legnagyobb volt a küzdelem a Zombor* és a Baja= pártiak között s minthogy a közgyűlésen nem tudtak meg= egyezni, i8oi=ben az új székház tervrajzát azzal a kérelemmel terjesztették fel, hogy a király döntsön. A tervrajz szerint a háromszárnyú nagy épületben a levéltár részére a kaputól balra levő első, utcára néző, négyablakos termet szánták. 61 1804 febr. 5=én jött meg a legfelsőbb döntés: Zombor jelöltetett ki szék= helyül. 62 i8o5=ben fogtak hozzá az építéshez és i8oo=ben szál= 65 Végképen az 1802: VIII.. t.=c. egyesítette a két vármegyét. 56 O. L. Helytt. lt. Miscell. fasc. 65. nr. 33Ó. 57 U. o. Polit. comit. 1787. B. 5154. sz. fasc. 58 U. o. 1791. f. 22. p. 264. — 1792. f. 15. p. 4. 69 U. o. 1796. f. 20. p. 4. B0 U. o. 1795. f. 68. p. 1. 61 U. o. 1802. f. 7. p. 2—9. 62 U. o. 1804. f. 35. p. j.
