Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

204 FÓGLEIN ANTAL nyal megnagyobbították s ennek földszintjén öt szobában nyert elhelyezést a levéltár. i8oo=ben az iratok egy részét a vármegye régi, földalatti börtönhelyiségeiben helyezték el s itt jórészük elpusztult.

46 Bars vármegye. Állandó központja, különösen a török uralom idején, nem volt a vármegyének. Régente 0=Barson gyű= lésezett; utóbb Kistapolcsányba költözött.

47 De gyűlésező helye volt még Garamszentbenedek, Újbánya, Taszár, Ujbars,

48 Zsarnóca, Oszlán s a XVII. században már több ízben Aranyos* marót is. A XVIII. század elején a vármegye Kistapolcsányban akarta állandó székházát felépíteni. De ez a terv meghiúsult és ezért utóbb elfogadták Paluska György földbirtokos ajánlatát, aki Aranyosmaróton kész házat kínált megvételre. A vármegye i7?5=ben megvette a házat és ez lett a székház.

49 A levéltár eddig Hrussó várában volt elhelyezve. i742sben Bél Mátyás s megemlíti az aranyosmaróti székházat s benne az állandó otthont lelt levéltárat.

50 II. József alatt a vármegye székhelyét Lévára tették át s az ottani Ferenerendiek zárdájába szállították a levéltárat.

51 József halála után a levéltár visszakerült előbbi helyére.

52 A székházon kívül a vármegyének még két kisebb háza volt Aranyosmaróton

53

. Az egyiket i795*ben a regesztrátor^ nak, a levéltár gondozójának adták át lakásul.

54 A múlt század hetvenes éveiben a levéltár a székház első emeletén volt elhe= lyezve és két részből állott. Az egyik, a régebbi, az 1849. évig terjedő iratokkal, négy vasajtós és rácsos ablakú szobában; az újabb rész két másik szobában,, állványokon és számozott fiókokban. A királyi diplomák, pápai bullák, eredeti végren* deletek, alapítványi oklevelek, nemeslevelek és egyéb értékes okiratok külön, zárt szekrényben őriztettek. Ugyanitt voltak elhelyezve a verebélyi és szentgyörgyi egyesült érseki székek hatóságainak iratai {1688—1848) is. Bács*Bodrog vármegye. A török hódoltság megszűntével 46 Főglein A.: Baranya vm. levéltára. Lev. Közi. 1927, 215—244. 47 Bars vármegye. (Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky S. — Budapest, é. n.) 740. 1. 48 Haiczl K.: A garamszentbenedeki apátság története (Buda* pest, 1913) 55- 149 Bars vm. monogr. 396. 1. 50 Bél, M.: Notitia Hung. novae hist. geogr. I. (Viennae, íyjf) 1 78. 1. 51 O. L. Helytt. lt. Pol it, Comit. 1787. B. 3134. fasc. 52 U. o. 1794. f. 59. p. 1—6. — Bars vm. monogr. 398., 399. 53 U. o. 1795. f. 39. p. 1. 54 U. o. 1810. f. 45. p. 1.