Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

198 FÖGLEIN ANTAL kiadóhivatal részére. Külön két nagyobb, esetleg három kisebb boltíves, tehát tűzbiztos szoba biztosítandó a levéltár részére, ahol nemcsak a folyó bírósági iratok őrizendó'k, hanem ahová a vármegye eddigi, régebbi levéltárából kiválogatandó jogügyi iratok is elhelyezendó'k. Kiemelték, hogy már a beosztáskor ügyeljen a vármegye arra, hogy elegendő hely maradjon a levéltár fejlődésére, terjeszkedésére is. E helyiségek mellett, azokból nyíló vagy azokhoz csatlakozó külön helyiség biztosi* tandó a lajstromozó (registrator) részére is. De ha elég nagy a levéltári helyiség s elfér benne a lajstromozó íróasztala s egy szekrény, akkor dolgozhat e tisztviselő a levéltárban is, A poli= tikai vármegye részére szolgál egy gyűlésterem, egy alispáni hivatali helyiség s egy nagyobb szoba irodának (Kanzlei), amelyben a vármegye írnokai, napidíjasai és fizetésnélküli gyakornokai dolgoztak. Külön egy nagyobb vagy két kisebb szobát írt elő a bizottság a politikai irattár és levéltár részére, ahová a lajstromozó íróasztala is került. Az írnokok szobájának és a levéltárnak a főjegyzői hivatal szomszédságában kell lennie, mert a főjegyző kötelessége e két hivatal ellenőrzése. Külön helyiség biztosítandó még a pénztár és az ügyészség részére is. Ha még marad hely, akkor a tisztviselők részére is lehet lakást, vagy legalább szállást biztosítani; elsősorban azok részére, akik= nek feltétlenül a székhelyen kell tartózkodniuk. Sorrend szerint a pénztárnok, az alispán, majd a törvényszéki elnök és a fő= jegyző jöhet tekintetbe.

6 Számos vármegye a levéltárnokának is lakást biztosított a vármegyeházban, hogy állandóan a levél* tár közelében tartózkodhassék. Utóbb azonban megváltozott felsőbb helyen a József=féle rendszer alatt vallott nézet. Uj felfogás alakult ki: a tisztviselők nek nem iár lakás a vármegyeházában.

7 A vármegyék azonban kötelességüknek tartották, hogy tisztviselőik lakásügyét ren= dezzék. Már csak emberi szempontból is. Hiszen voltak vár* megyék, ahol szinte vigasztalan volt a tisztviselők helyzete, ahol nem volt birtokos tisztviselő, hanem csak a fizetéséből élő szegény «hivatalnok». Életbe léptették tehát a lakbért. A legelső vármegye, amelynek ebbeli intézkedését a helytartó* tanács 1802 jan. 2Ó=án tudomásul vette, Pest vármegye volt.

8 A székházak bővítését, illetve újabb, nagyobb épületek 6 O. L. Helytt. lt. Polit. Comit. 1787. B. 3134. 7 2039/1792. kanc. sz. leírat Ung vm.=hez (Helytt. lt. Nobilit. 1792. f. 40. p. 1.) — 10.995/1798. kanc. sz. leírat Pozsega vm.chez a Daruváron tervezett építkezésével kapcsolatban (u. o. Polit. Comit. Normálé: 1798. f. 102.). 8 U. o. Polit. Comit. 1840. f. 57.