Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Bittner Lajos: A történetírás és a levéltártudomány / 4–28. o.

14 BITTNER LAJOS szenvedett, hogy a levéltárat az államigazgatás érdekeit szoU gáló céltudatos értékesítés végett kiépítse, megrendítette a levél= tár hitelét. Éveken át egyáltalán nem neveztek ki igazgatót, azután pedig nem szakemberek kerültek a levéltár élére, hanem az állami kancellária hivatalnokai, akiknek jól jövedelmező állást akartak juttatni. Olyan szokássá vált ez, amely a XIX. szá= zadban is sok esetben megmaradt és a szakértő vezetésre gyakran káros hatással volt. Mégis éppen egy ilyen, az állami kancellária személyzetéből kinevezett igazgató, a már említett Hormayr József báró volt az, aki a levéltárat hosszú ideig érez= hető eredménnyel a tudományos munka menetébe állította. Hormayr tudományos csodagyermek volt. Tizenegy éves kora* ban már tudományos célokra használta a brixeni püspöki levéltár kódexeit (Traditionskodices), tizenöt éves korában pedig megírta az Andechs=Meran grófok oknyomozó történetét. Huszonegy éves volt, amikor i8o2=ben az állami kancellária szolgálatába lépett és eleinte mint annak a tisztviselője,^ majd 1809 óta mint igazgató intézte a Házi, Udvari és Állami Levéltár ügyeit. Az utána következő osztrák hazafias történet* írás erősen kiemelte gyengéit, de akármit lehet is ellene mint jellem és mint tudós ellen felhozni, Hormayr igen jelentékeny, sőt lángeszű férfi és szervező volt.

10 Hormayr korán résztvett a politikai életben és a gróf Stadion miniszter, valamint a Károly és a János főherceg által vezetett ausztriai német nem= zeti mozgalom híve volt, közreműködve a Napóleon elleni tiroli szabadságküzdelmekben. Teljes tudatossággal képviselte azt az elgondolást, hogy a történetírást és a levéltárügyet az élő jelen szolgálatába kell állítani. A Házi, Udvari és Állami Levéltár kiépítése körül kifejtett működése egészen az oknyo= mozó történetírás jegyében állott. A levéltárat Bartenstein és Kaunitz gondolatainak továbbfűzése során ő ugyancsak az államérdekek és politikai célok védelmére szolgáló fegyver* tárrá igyekezett átalakítani, ő a megindítója azoknak a törek* veséknek, hogy a Házi, Udvari és Állami Levéltár a középkori oklevélgyűjteményből egyetemes, egész levéltári testeket ma= gábafoglaló, tehát okleveleket és iratokat tartalmazó központi intézménnyé fejlődjék. Tevékenységét az oknyomozó történeti felfogás valamennyi erénye, de egyúttal valamennyi hibája is jellemezte. így nem vitte keresztül következetesen egész Ievél= tári testek teljes bekebelezését és fontosságot kizárólag a for= rások tartalmának tulajdonított, elhanyagolván a belső össze= 10 Megerősíti ítéletemet H. Rössler műve: Oesterreichs Kampf um Deutschlands Befreiung (1941).