Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Galla Ferenc: A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban : a magyar katolikus megújhodás korának püspökei / 141–186. o.

PÜSPÖKí PROCESSZUSOK JEGYZŐKÖNYVEI 157 benyomult az egyházi élet legbensőbb területére, a pápa após* toli hatalmának részesévé téve magát.

18 A magyar királyi kegyúri jog e különlegességét Werbó'czy István jogi alapokra helyezte Hármas Könyvében és az újkori magyar közfelfogás és kormányzat a legújabb időkig ezen a nyo= mon járt. A püspököket a király nevezte ki, azok nyomban átvették püspökségüket, a pápának már csak a megerősítés, jóvá* hagyás joga maradt. . A Szentszék sohasem fogadta el a magyar király püspök* kinevező jogát, sőt szinte esetről=esetre tiltakozott ellene, de a fejlődés nyomása alatt végre is elismerte a királyi közreműkö* désnek azt a nemét, amelyet bemutatásnak, jelölésnek, meg= nevezésnek, előterjesztésnek hívnak.

19 Ezt a jogot a Szentszék, mint a tőle nyert és még vissza nem vont kiváltságot a püspök= kinevező bullában feltüntette, ugyanakkor azonban a királyi kinevezés tényét figyelembe nem véve apostoli hatalmának teljességével egyedül nevezte ki a püspököt. Ezért a magyar püspökök bullái, a kiváltság megemlítésén kívül, mindenben szószerint megegyeznek azokkal a bullaszövegekkel, amelyekkel a pápa a szabadadományozású püspökségeket tölti be. Erről a századok folyamán megjelent bullák tömege tanúskodik, amelyek közt csak átmenetileg sem találunk egyetlen kivé* telt sem.

20 18 A kegyúri jog keletkezéséről ld. Galla F.: Mátyás király és a Szentszék. (Különlenyomat a Mátyás király=emlékkönyvből. — Buda= pest, 191.0). Továbbá a szerző fentidézett egyéb művei. 19 A kúria a nominatio szót mindenkor a megnevezés vagy be* mutatás, praesentatio értelmében vette. 15:50 júl. 4=én a konszisztórium magyar viszonylatban még a denominatio seu praesentatio jogát is kétségbe vonta, ezért elrendelte, hogy figyelmeztessék a királyt és a magyar országgyűlést arra, hogy Magyarországon csak a pápa töltheti be a püspöki székeket. 1610 márc. 2Q=én Ergely Ferencet ad praesentationem Matthiae Regis Hungáriáé nevezték ki veszprémi püspökké. Arch. Segr; Vat. Arch. Consist. Acta Camer. f. 8. p. 162., f. 14. p. 149. — Éppen ezért az electus jelzőt már csak akkor használta, amikor a jelölt átment a Konszisztóriumon és a pápa hozzájárult a kinevező bulla elkészítésé* hez. A bullák már természetesen electusról szólnak, de ezt az electiót a pápai kinevezésre kell értenünk. 20 Ujlaky Lajos boszniai püspök kinevező bullájából {1600) ragadom ki az ismétlődő szövegrészt: «Sane Ecclesia Bosnensis a Turcis occupata quae de iurepatronatus charissimi in Christo filii nostri Rodulphi Romanorum Regis illustris in Imperatorem electi, ratione Regni Ungariae cuius ipse Rodulphus etiam Rex existit, ex privilegio Aposfolico cui non est hactenus in aliquo derogatum, főre dignoscitur, a longissimo et pene immemorabili tempore certo modo, quem haberi volumus pro expresso, pastoris solatio destituta ... ad te presbyterum Vesprimiensis dioecesis, ex legitimo matrimonio ac nobilibus et Cathoc licis parentibus procreatum, in trigesimo quinto vei circa tuae aetatis