Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Galla Ferenc: A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban : a magyar katolikus megújhodás korának püspökei / 141–186. o.

PÜSPÖKI PROCESSZUSOK JEGYZŐKÖNYVEI 143 személyi tulajdonságainak és életmódjának tisztázásakor. A zsi= nat által elfogadott eljárási módot jóváhagyás végett fel kellett terjeszteni a római Szentszékhez. Előírta továbbá a zsinat, hogy a szabályszerűen lefolytatott eljárások jegyzőkönyvbe fog= lalt eredményét szintén terjesszék fel, ez ugyanis útmutatásul szolgált a Szentszéknek a püspöki szék betöltésekor.

3 A trienti zsinat intézkedésének fontossága tulajdonképpen abban van, hogy a viszonyoknak megfelelő formában igyekezett érvényesít teni a középkori jogszabályokat. Az intézkedés végrehajtása a pápaságra hárult, s ez mind* járt a zsinat bezárása és határozatainak megerősítése után — éppen magyar vonatkozású adatokból tudjuk — igyekezett is érvényt szerezni a zsinati határozatnak. Oláh Miklós, noha a rendkívül nehéz politikai és vallási viszonyok ellenére is meg= győződéssel és határozottsággal fogott a zsinat határozatainak végrehajtásához, nem gondoskodott a kivizsgálási rendtartás elkészítéséről. Valószínűleg a királyi kegyúri jog miatt nem tartotta sem célszerűnek, sem szükségesnek. Utóda, Verancsics Antal még kevés-bbé gondolt a határozat végrehajtására. Pedig az ügy állandó időszerűségét a püspöki székek folyamatos betöltése felszínen tartotta. Már 1564 elején a zágrábi, a pécsi és a csanádi szék betöltésekor a Szentszék kifogásolta a vizs= gálati eljárás hiányát, értesítve mind az érdekelt főpapokat, mind a bullát sürgető császári udvart, hogy a trienti zsinat idevágó határozatának eleget kell tenni. Az 1572=ik év nyarán a királyi udvarban és Magyarországon egyaránt serényen készülődtek Miksa király fiának, Rudolf fó'= hercegnek magyar királlyá való megkoronázására. Az udvar és a császári nuncius felhasználták a közeledő alkalmat arra, hogy Rómában ismételten megsürgessék a választott magyar püspö= kök pápai bullájának kiállítását. Ebben az időben ugyanis már csak négy, részben elöregedett, részben beteges felszentelt püspöke volt a török által megcsonkított, a hitújítás elterjedése folytán hitegységében megrendült országnak. A kevéssel előbb meghalt V. Szent Pius pápa a királyi kinevezés jogossága és a bullákért járó díjak elengedése körül felmerült vitában állan= dóan halogatta a királytól felterjesztett főpapok apostoli kineve= 3 Concilium Tridentinum Sess. VII. Decretum de reformatione cap. I. — Sess. XXII. Decr. de reform, cap. II. — Sess. XXIV. Decr. de reform. Cap. I. Norma procedendi. — X. Leó idevágó intézkedését, amelyről a zsinat is megemlékezett, kiemeli Ferrari, F. L.: Prompta Bibliotheca. Tom. III. 1861, Migne=kiadás, col. 495—568, ahol a processzusokról szól. — Concilium Tridentinum. Tom. II. Friburgi i. Br., 1911. p. 8Ó9. ss.