Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Gárdonyi Albert: Az óbudai káptalan magánlevéltára / 130–140. o.
136 GÁRDONYI ALBERT Pethő papnevelőintézeti kormányzótól kapott megbízatásának, miután egy évvel utóbb, 1699 augusztus i2=én meghalt. 19 Mindezek emlékezete rövidesen elhomályosult és Ne= deczky László papnevelőintézeti kormányzó 1753 április 3=án már a magyar kamarához fordult, hogy a kamarai levéltárból adja ki számára az óbudai prépostság birtokjogaira vonatkozó iratokat. 20 Abból kiindulva kereste ezeket a kamarai levéltár* ban, hogy az elhalt egyházi javadalmasok után maradt iratok odakerültek. Nem tudott tehát arról, hogy ezeket az okleveleket hivatali elődje a pozsonyi káptalan levéltárában már megtalálta és külön helyeztette el. A kamarához intézett beadványon talál= ható hivatalos feljegyzések szerint a kutatás nem vezetett ered= menyre, a kamarai levéltárban óbudai iratok nem voltak taláU hatók, ami egész természetes, mert ezeket az iratokat a pozsonyi káptalan levéltára őrizte. A papnevelőintézeti kormányzó fel= fogását különben teljesen érthetővé teszi számunkra Pest vár= megye 1741 április 27=én kelt követi utasításának 20. szakasza, amely minden valószínűség szerint a közfelfogást fejezte ki. 21 Ez a szakasz ugyanis abból indult ki, hogy a «magyar királyi kamaránál nagymennyiségű levél van, mely a mohácsi vész után részint a budai káptalanból, részint konfiskációk útján más módon került oda» s az 1723 : XLV. t.=c. alapján azt kívánta, hogy ezek még az országgyűlés tartama alatt adassanak ki. Ha Pest vármegye közönségének ez volt a meggyőződése, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy a jezsuita kormányzó is a kamarai levéltárban kereste az óbudai iratokat. Ezzel szemben az óbudai uradalom akkori birtokosa, gróf Zichy Péter ismerte az óbudai oklevelek lelőhelyét s megkeresésére a pozsonyi káp= talán már 1720 április 8=án egész sereg olyan óbudai oklevélről adott ki számára hiteles másolatot, amelyeket annakidején a jezsuiták is lemásoltattak. 22 Ha most azt akarjuk megállapítani, hogy meddig lehettek a szóbariforgó oklevelek az óbudai káptalan magánlevéltárában, akkor Knauz Nándor idézett munkájából ki kell keresnünk azt a legkésőbbi keltezésű oklevelet, mely az óbudai káptalanra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Ez pedig az esztergomi káp= talán 1529 április u=én kelt oklevele 23 , melyben I. Ferdinánd királynak jelenti, hogy Thurzó Elek országbírónak az óbudai káptalan javára hozott ítéletét Demsedi István ellenmondása 19 Budapesti Egyetemi Könyvtár. Liber elogiorum 47?. 1. 20 O. L. Acta Ecclesiastica fasc. 67. nr. 46. 21 Salamon F.: Kisebb történelmi dolgozatok (Budapest, 1889) 42.1. 2 O. L. Gróf Zichy=család Ivt. 23 Capsa Budensis II. fasc. 2. nr. 23.
