Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magánlevéltárak ügye / 76–105. o.
A MAGÁNLEVÉLTÁRAK ÜGYE 97 közlevéltárak rendje és fenntartása érdekében, azzal a javaslattal lépett fel, hogy azok felügyeletére állítsanak fel állami levéltári felügyelőségeket, melyek az Országos Levéltárnak legyenek alárendelte. 1897-ben az állami költségvetés tárgyalásakor folyt le hosszabb vita levéltárügyünkről. A kérdésről Eötvös Károly, Thaly Kálmán képviselők, Latkóczy Imre államtitkár és Perczel Dezső belügyminiszter szóltak, itt-ott érintve a magánlevéltárak * ügyét is. Eötvös Károly szükségesnek tartotta, hogy „az országban létező összes iratokról egy egyetemes, összhangzó katalógus készíttessék és az a sajtó útján a nyilvánosságra hozassék", Schőnherr Gyula pedig a ,,Magyar Könyvszemlédben közreadva e felszólalásokat, bevezetőleg hangoztatta, hogy „figyelemmel kell lennünk a magánkezekben levő óriási anyagra is, a családi levéltárakra, a tudósok és amatőrök oklevélgyűjteményeire; sőt ha a bizonytalan sorsot tekintjük, amelyeknek az ily magántulajdont képező iratok ki vannak téve, elsősorban és legsürgősebb szükségként azok biztosítását kell a levéltári ügy rendezése feladatának tekintenünk." Schönherr a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályában kívánta a családi levéltárak „biztos menedék"-ét megjelölni, nyilvánvaló azonban, hogy az állam rendelkezési jogainak a családi levéltárak fölé való kiterjesztésével nagy szerephez jutottak volna a szakkörök elképzeléseiben élő kerületi állami levéltárak, melyek eszméjét Sváby Frigyes és Csánkí Dezső 1891-ben a Századok hasábjain tárgyalták. Hóman Bálint azonban még 1927-ben is csak azt állapíthatta meg, hogy „a vidéki levéltárak állami felügyeletének rendezése és a kerületi levéltárak kiépítése irányában jóformán semmise történt". Ugyanekkor Szekfü Gyula a magánlevéltárakról azt írta, hogy az ilyen levéltárak „változó hangulatától függetleníteni lehetne a kutatást, ha a levéltári anyag, külföldi mintára, a műemlékek, illetve műkincsek kategóriájába soroztatnék s megőrzésére, fenntartására s használhatására a törvényhozás befolyást adna valamely szakhatóságnak, a Gyűjtemény-Egyetemnek vagy az Országos Levéltárnak". Amióta az Országos Levéltár által 1923-ban megindított „Levéltári Közlemények"-ben a magyar levéltártudománynak saját folyóirata van, ennek hasábjain levéltárnokok részéről is többször szóvá tétetett a magánlevéltárak ügyének kérdése. Az elmúlt évtizedek alatt az Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeumnak utóbb vele egyesített levélLevélfári Közlemények '
