Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Kossányi Béla: A trianoni szerződés és a közirattárak / 56–75. o.

A TRIANONI SZERZŐDÉS ÉS A KÖZIRATTÁRAK 73 Rövid vázlatos összeállításban csak futólagos képet nyújthatunk a két utódállammal 1925-ben és 1927-ben kötött irattári egyezmények legfontosabb határozmányairól, melyeket a szerződések egyéb cikkeiben és függelékeiben még több más elvi természetű megállapodás, valamint nagyszámú általános és különleges eljárási szabály egészít ki. Minthogy azonban ezek a rendelkezések a szerződések indokainak, céljának, a megállapított iratszolgáltatások tárgyi és időbeli terjedelmének megvilágításához további lényeges szempontokat, illetőleg újabb adatokat nem nyújtanak, ismertetésüket, témánk szempontjából mellőzne tőnek tartjuk. A trianoni szerződés, valamint a magyar—jugoszláv és a magyar—cseh-szlovák egyezmények fentkifejtett elvi jelentőségű határozataiból éles vonásokkal domborodnak ki azok a legjellemzőbb sajátosságok, amelyek e határozmányok felfogását, célkitűzéseit, a korábbi ily természetű nemzetközi megállapodások elgondolásaitól, törekvéseitől különbözővé teszik, Ezeket a különbségeket, miként már említettük, nem a megoldásra várt problémák megváltozása hozta létre, A problémák megsokasodtak, bonyolultabbá, szétágazóbbá váltak, lényegükben azonban, mint államhatárváltozások természetes következményei, ugyanazok maradtak. Az államutódlással kapcsolatos nemzetközi iratszolgáltatások világháború előtti, s utáni szabályozásainál megfigyelhető szembeszökő eltéréseket valójában e szabályozások módszerének és szemléletének mélyreható átalakulása idézte elő. Amíg korábban a felmerülő problémákat, az államutódlás jogi konzekvenciáinak kihangsúlyozásával, sajátos jogi szempontokra való tekintettel oldották meg, a világháború után e kérdések szabályozása célszerűségi tekintetek, gyakorlati érdekek fokozottabb figyelembevételévei történt. A trianoni békeszerződés és a szóbanforgó irattári szerződések, amint ezt a magyar—cseh-szlovák megállapodás külön is kiemeli,

50 az államközi iratszolgáltatások sajátos céljának kifejezetten az állami közigazgatás igényeinek kielégítését tekintették, E határozott, gyakorlati cél élesen kifejezésre jut abban a különleges beállításban is, amelyben e szolgáltatások szabályozása (77. §.) a trianoni meg." 1927, évi szcrz. 5, §. í. h. 2. 1., hasonlóan az 1925, évi szerződésben: 5. §. i. h, 3. 1. 50 Bevezetés. I, h 1, 1,