Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Kossányi Béla: A trianoni szerződés és a közirattárak / 56–75. o.

e4 KOSSÁNYI BÉLA területi megosztás előtt keletkezett állagaikban oly iratokat tartalmazhattak, amelyek részben a régi állam birtokában visszamaradt, részben a szomszédos államhoz átcsatolt területre vagy esetleg mindkettőre vonatkoztak, s így mindkét szuverén érdekeit érintették. Ennek azonban az volt a következménye, hogy a határviszonyok ilyen alakulásakor már nem egyedül az elcsatolt országrész új szuverénje lépett fel iratszolgáltatási követelésekkel, hanem ily természetű igényt emelt a vesztes államhatalom is, hogy a tőle elcsatolt országrészben maradt, s így számára elveszett közlevéltáraknak, irattáraknak a megcsonkított államterületre vonatkozó iratanyagát visszaszerezze. Az előbbiekben ismertetett államközi íratkövetelések nemzetközi szabályozásánál a különböző rendelkezések a megállapított jogosítványok és kötelezettségek mértékét, terjedelmét esetenként természetesen nagyon eltérően, ezek kielégítésének, illetőleg teljesítésének módját azonban rendszerint azonosan határozták meg. A nemzetközi egyezmények által megállapított jogosítványokban és kötelezettségekben érvényesülő igényekről szólva, említettük már, hogy a múltban e követelések túlnyomó részben az iratok tényleges kiszolgáltatását, tehát államközi iratszolgáltatások elrendelését kívánták. Erre vezethető vissza, hogy országhatár-változások esetében a közép- és újkor folyamán csak elvétve fordultak elő olyan nemzetközi egyezmények és egyoldalú rendelkezések, amelyek — az érdekelt államok részére az őket érintő iratok zavartalan használatát biztosítva — a levéltári és irattári problémákat a levéltárak és irattárak anyagának megbontása nélkül igyekeztek megoldani,

20 Az igényeket a szóbanforgó szabályozások túlnyomó többsége a múltban államközi iratszolgáltatásokkal elégítette ki, ami végeredményben egyes levéltáraknak, irattáraknak a területnyertes és vesztes államok között való teljes vagy részleges felosztásával járt.

27 26 Müller, Feith, Fruín (bearb. von Hans Kaiser): Anleitung zum Ordnen und Beschreiben von Archiven. (Leipzig

—Groningen, 1905.) 17—18. 1. — Víttani, G. í, é. i. h. 59—60. 1. 27 Bresslau, H. i. m. 175. 1.; Burkhardt: Abriss der Geschichte des S. Ernestinischen Gesammt-Archives in Weimar. Archivalische Zeitschrift. I. 3. (1878.) 84—85,, 87—88,, 97. 1.; Groecke, R.: Das siebzehnte Preussische Staatsarchiv. (Wetzlar.) U. o, I. 10. (1885.) 117—118. I.j Krogh, F. von: Das Gottorper Archiv. U. o. II. 1. (1890.) 148—149. 1.; Löher, Franz; Das bayerische Archivwesen.