Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - SZEMLE - Kossányi Béla: Az Országos Levéltár 1939-ben / 555–562. o.

556 SZEMLE tait. Külön említést érdemel a gazdag missílis-anyag, amely a levéltár legkülönbözőbb provenienciájú részeiből tevődik össze. Á levéltár első felállítása Várpalotán történt, ahová a XVIII. század elején a kisvárdai levéltár összes részeível együtt átszállíttatott, 1858-ban az egész levéltár családi határozat folytán, a dívényi szénioratus székhelyén, a nógrádmegyei Zsélyen nyert elhelyezést, ahonnan az elmúlt év nyarán került az Országos Levéltárba. A gróf Zichy-család levéltárán kívül az elmúlt esztendőben még két nagyobb családi levéltár nyert örökletétként elhelyezést az Országos Levéltárban, még pedig a Baranyayés a Hodossy-család levéltára. Mindkét levéltár zömét az e családok birtokaira vonatkozó iratok alkotják. A Baranyaycsalád levéltára 59 drb. Pozsony-, Nyitra-, Komárom-, Bars-, Tolna-, Bács-, Bihar-, Szabolcs-, Szatmár-megyék tetrületére vonatkozó középkori oklevelet és főként Nyitra-, Komárom-, Bars- és Nógrád-megy ékben fekvő birtokokat érintő újkori iratokat tartalmaz. A Hodossy-család levéltárának bírtokírataí nagyrészt sárosmegyei vonatkozásúak. Nagyobb terjedelmű ezek mellett e levéltárban még az az iratállag is, amely Hodossy Imrének (1840—1909) volt országgyűlési képviselőnek, a budapesti ügyvédi kamara, valamint a Magyar Országos Központi Takarékpénztár egykori elnökének főleg ügyvédi működésével függ össze. A kisebb családi levéltárak, illetőleg helyesebben levéltártöredékek közül középkori okleveleinek nagy száma miatt elsősorban a Básthy-család levéltára említendő, amelynek középkori része (101 oklevél) vétel révén, újkori anyaga pedig túlnyomó részben örökletétként került az Országos Levéltárba. E levéltár anyaga elsősorban Nógrád-, Gömör- és Hont-megyék területére vonatkozik. A hasonlóképen értékes középkori okleveleket tartalmazó pozsony-megyei birtokos Borsai Pethő-család levéltára, továbbá a gömörmegyei Vályi Nagy- és a Lánczy-család Sáros-, Bereg-, Ung-, Szabolcs- és Szatmár-megyék területére vonatkozó levéltártöredékei, valamint a Zilahi Sebess- és Marschalkócsaládok főleg személyi természetű iratai ugyancsak örökletétként helyeztettek el, míg a gömörmegyei Hubay-család levéltárából kikerült középkori oklevelek és néhány újkori irat, valamint a Kajalí Arady-, Bernáth-, Bozzay-, Megyercsí Dömjén-, Harmos-, Kissevich-, Horváth- és Csernátoni Veres-családok levéltáraiból származó kisebb terjedelmű iratanyag vásárlások során szereztettek meg. Ajándék, letét illetőleg vétel útján kiegészítésekkel bővültek az Abaffy-, báró Balassa-, Bossányi-, Buocz-, Dalmady-, gróf Dessewffy-, De Gerando-, Görgey-, Hory-, Hodosi Karácsony-, gróf Karácsonyi-, Lippích-, Etrekarcsai Lukáts-, Marczibányi-, Míticzky-, Petróczy-, Podhradszky-, Radák-, Rétheí Rötth-, Reviczky-, Rudnay-, Sényi-, Skerlecz-, Szulyovszky-,