Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - SZEMLE - Glaser Lajos: A térképrendezés feladatai a vidéki levéltárakban / 537–544. o.

SZEMLE 543 méretarányt.

7 Ha lépték sem volna a térképen, akkor keletnyugati s észak-déli irányban is lemérjük rajta két-két — a valóságban egymástól ismert légvonalbeli távolságra fekvő — hely centiméterben kifejezett távolságát és ennek alapján határozhatjuk meg a méretarányt. Egyesek — főleg a német könyvártudományi szakmunkák és utasítások — ragaszkodnak a méretarány kiszámításához, mások viszont feleslegesnek tartják, A tapasztalat szerint ez az utóbbi látszik helyesebbnek. Ha maga a térkép megadja a viszonyszámot, vegyük be az elenchusba, ha azonban csak a lépték van rajta, elégedjünk még azzal, hogy ennek a hosszát tüntessük fel milliméterekben kifejezve.

8 Ha viszont még lépték sincs a mappán, akkor érjük be ennek a hiánynak a megemlítésével. Akit érdekel ugyanis, az a lépték milliméterben megadott hosszából, vagy az ábrázolt területnek az alább említendő belvilágmérettel való összevetéséből úgyis megállapíthatja a térkép méretarányát, A levéltárnok viszont sok fáradságos számítástól szabadul meg és pedig olyan számítástól, ami esetleg bizonytalan alapon áll és téves eredményekre vezethet. Különösen, ha amúgy sem pontos régi térképről van szó, ahol a méretarány úgyis illuzórikus, A másik számszerű adat a térkép belvilágmér ele, azaz a kereten belül levő terület milliméterben kifejezett alap- és magasságméretének szorzata, A szorzást azonban csak jelöljük, de nem hajtjuk végre. Tehát; 120X250 mm

2 és nem 30,000 mm. Amennyiben a térkép keretezetlen volna, a lapméretet adjuk meg hasonló módon, de ekkor fel kell tüntetnünk, hogy a lapméretet vettük fel. Végül még a színezésnek (színes, egyszínű), a kivitel módjának (kézirajz, rézmetszet, kőnyomat), a térkép anyagának (papíron, hártyán, oleátán), valamint az esetleges vászonra vagy kartonrahúzásnak a feltüntetése tartozik a feltétlenül felveendő ismertetőjegyek közé. Az eddig felsoroltak volnának a térképek általános ismertetőjegyei, amelyeknek az elenchusba való felvétele feltétlenül szükséges. Ezek mellett azonban, ha az elenchust nem csupán a levéltárban való használatra készítjük, hanem például publikálásra szánjuk, a térképek kartográfiai leírását sem mellőzhetjük, sőt az ábrázolás módjára is ki kell térnünk. A kartográfiai leíráshoz ^tartozik annak a megemlítése, hogy van-e fokhálózat a térképen, vagy csak a kereten találunk fokbeosztást, avagy hogy esetleg teljesen hiányzik min7 Legyen például az 5 német mérföldet feltüntető lépték a térképen 12 cm. Ekkor, mivel 5 német mérföld annyi mint 5X7532'485 m, illetve 5X753248*5 cm, a méretarány 12:3766242*5, azaz 12-vel rövidítve: 1:313.853*54. 8 Azért nem centiméterben, mert így elkerülhetjük az írógépen nehezen kihozható és egyébként is könnyen zavart okozó tizedespontot.