Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - IRODALOM - [ifj.] Rónay László: Sandri, Leopoldo: La constituzione di un archivio di stato in una proposta a Pio IX. (1847). Archivi, ser. II, anno V. 1938. XVI. fasc. 1. pag. 21–30. / 493–495. o.

494 IRODALOM nedek pápa (1914—1922) által 1917-ben kiadott új egyházi törvénykönyvnek (Codex Juris Canonici) a levéltárakra vonatkozó kánonjaiban. De ezeken kívül még a világi levéltári tényezők eljárása is, mellyel az egyháznak a levéltári kérdésekben fönnálló tekintélyét elismerték, igazolja, hogy az egyház menynyire hivatása magaslatán állott a levéltárvédelem terén. Mi más indíthatta volna Míchele Rossít, a lombard-velencei "alkirály, Rajner osztrák főherceg írodaigazgatóját, hogy épen IX. Píus pápának (1846—1878) ajánlja fel levéltárrendezésí tervezetét, ha nem lett volna áthatva azon meggyőződéstől, hogy a pápai fórum elsősorban szakavatott és illetékes tényező levéltári kérdésekben való állásfoglalásra? Míchele Rossí 1847-ben terjesztette IX. Píus elé díszes kiállítású levéltári tervezetét (Saggio); IX. Píus akkoriban korszerű újításokat hozott be az egyházi állam közigazgatásába. Míchele Rossi az 1814—1851, évek közt teljesített szolgálatot, 1851-ben már nyugalomban volt. Tervezete IX. Píus magánkönyvtárában van elhelyezve, mely jelenleg a lateráni könyvtárban őriztetik. Nem tudjuk, hogy a felajánlott tervezettel mennyiben foglalkozott a pápa, — hisz akkor tört ki az egyházi államban is a felvilágosodás által szított forradalom, s előle maga a pápa is Gaetába volt kénytelen menekülni, — sem arra nincsenek adataink, vájjon a forradalmi római kormányzat nem vett-e át szempontokat a Michele Rossí által a pápának bemutatott levéltári munkából, de annyi megállapítható, hogy Rossi tervezete nem valamely meghatározott levéltár számára készült, hanem a korában általános érvényű levéltári elveket saját, hoszszú éveken át eltöltött szolgálatából merített tapasztalataival egyesítve és leszűrve igyekezett egységes tervezetté összefoglalni. Rossi tervezetének elején hódoló megnyilatkozásban IX, Píus pápának ajánlja művét, kinek trónralépése „igen boldog kort jelez, melyben oly kegyelmi és újjászervezési ténykedések jöttek létre, melyek által Szentséged egyetlen tollvonással mindenkinek szeretetét maga számára egyesítette." A tervezet az elrendezés alapjául három levéltári szakot különböztet meg: egyházi, közigazgatási (politikai) és pénzügyi osztályt. Minden osztályon belül ágazatok (Rami), ezeken belül pedig címszavak (Vocí) vannak. Jól őrizhető helyiségekben annyi állvány (scaffale) és doboz (busta) állítandó fel, ahány tartományra oszlik az állam, melynek levéltáráról szó va,n és minden dobozban annyi csomó (fascicolo) helyezendő el időrendi szemponton alapuló sorszámozással, ahányféle ügy különböztethető meg az illető ágazatban, címszóban és tartományban. Rossí el is készítette e címszavak általános felsorolását, de ezek véleménye szerint a szükséghez képest bővíthetők vagy csökkenthetők is. Egy általános index (chiave d'archivío) feltárja a sorszámozott dobozoknak elrendezését minden ágazatra és tartományra vonatkozólag, A dobozokon belül az egyes iratcsomók nyomtatott