Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bakács István János: A Szathmáry Király család borsodi ágának levéltára / 476–484. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 483 Grabovszky, Marton, Monaky, Ordódy, Platthy és Zsóri családok iratanyaga külön csoportként kezeltetik, Viszont a birtokjogi íratok, mint amilyenek az Alsó-Zsolcára, Boldvára, Damakra, Eger lövőre, Ernődre, Hangácsra, -a hegyaljai szőllőkre, Hévízgyörkre, Jeszenőre, Kistelekre, Mályinkára, a miskolci házra, Nádudvarra, Nyomárra, Pederre, Perennára, Sényre, valamint Tibára és Szobráncra vonatkozó birtokadományozási és a birtokkezelési iratok, birtokok szerint csoportosítva rendeztettek, A számadások tekintetében a levéltár nagyon szegényes, A korábbi időkből származó számadások egy része a regesztázott iratok között található (a levéltár elenchizált iratainak első sorozatában), a későbbi időkben azonban a számadások megőrzésére nem fordítottak kellő gondot, így azután csupán Egerlővő 1887—1888, évi számadása, egy állatnapló és egy általános gazdasági jegyzőkönyv 1894-ből, valamint az 1896/98-í évekből származó számadási mellékletek maradtak reánk, A levelek címzettek szerint gyűjtettek össze. A Szathmáry Király család tagjain kívül nagyobb számban találunk a Platthy család tagjaihoz címzett leveleket, ezenfelül 82 olyan címzett van, akikhez csupán 1—2 levél szól. Ezeket a leveleket is a címzettek abc-jébe raktuk, s jegyzékbe foglalva könnyen megtalálhatók. A períratok természetesen önálló csoportot képeznek: a levéltárban számszerűit tizet -találunk, ezenfelül kisebb pertöredékeket. A levéltárban Szathmáry Király Ádám, György, Pál és József kéziratai és jegyzetei is feltalálhatók, amelyek főként valláserkölcsi és gazdasági jellegűek. Külön csoportot képeznek, azok az ismeretlen kéztől származó állatgyógyászati jegyzetek, amelyek a Szathmáryak gazdasági érzékét dicsérik, továbbá a régi s ma már felhasználhatatlan elenchusok, iratjegyzékek, levéltári térítvények, valamint néhány birtok-határtérkép. Mint az előadottakból kitűnik, az Országos Levéltárban történt rendezés mindenben követi a családi tradíciókat: vagyis a család által sokszor nagy költségekkel végrehajtott rendezések épségben maradnak, azok az íratok pedig, amelyekre a rendezés nem terjedt ki vagy amelyek 31*