Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gerő József: Nemességadományozások 1848 után / 468–472. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 471 lye körüli minisztérium értesítette a belügyminisztériumot, ez utóbbi pedig az érdekeltet, kit egyúttal felhívott arra, hogy a nemesi diploma kiállítása végett forduljon Bécsbe, az ő felsége személye körüli minisztérium segédhivatalához és mutasson be 3 példányban lefestett címertervezetet. A címert maga az adományos választotta; legtöbbször úgy, hogy a címerkép vonatkozásban volt a nemességszerző foglalkozásával, hadítettével, esetleg családi állapotával. Pld. katona címerében többnyire ágaskodó oroszlán látható, mely jobb első lábában kivont kardot tart, bal lábát pedig ragadozásra nyújtja; vagy kivont görbe kardot tartó levágott jobb kar; avagy lóháton vágtató, kardját villogtató vitéz. Az orvos címerében legtöbbször az Aesculap-bot vagy pedig a Hygieía-csésze látható; földbirtokos címerében búzakalász; a kereskedőében Mercur-bot, tengeri vitorláshajó; a gyároséban fogaskerék, kalapács; író címerében lúdtollat tartó jobb kéz. A bíró címerében igen gyakran, a csőrében olaj ágat tartó fehér galamb vagy nyitott Corpus Juris-on álló bagoly, esetleg sas, avagy a bekötött szemű Justitia látható, ki jobbjában pallost, baljában pedig mérleget tart és így tovább. Sokan címereikben fiúgyermekeiket csillagokkal, leánygyermekeiket pedig stilizált rózsákkal vagy liliomokkal ábrázolták jelképesen. Ha a bemutatott címertervek a heraldika szabályainak megfeleltek, úgy a díjak és illetékek lefizetése után kiállították az ünnepélyes alakú, díszes formájú címeres nemeslevelet, melyet a nemességet szerzőnek adtak ki, másolatát pedig az úgynevezett Királyi Könyvekbe jegyezték fel. I, Ferenc József uralkodása idejében, az úgynevezett liberális korszakban, amikor a gazdasági élet fejlődése hazánkban is erősen megindult, a nemességre emeltek igen tekintélyes része gyáros, nagyiparos, nagykereskedő és pénzügyi szakember volt. IV. Károly király rövid uralkodása alatt azonban az 1914—1918 évi világháborúban magukat kitüntető katonák voltak túlsúlyban. A nemesi oklevelek keltezése érdekes adatokat szolgáltat arra nézve, hogy királyaink hol tartózkodtak legtöbbet és legszívesebben. Eltekintve Bécstől, ahol is királyaink állandó tartózkodási helye volt, I. Ferenc József legtöbb adományozása Schönbrunnban, Ischlben, Budapesten és Gödöllőn történt. Ezek után következnek azok a helyek, ahol pihenés és üdülés céljából legtöbbet tartózkodott, így: Laxenburg, Reíchenau, Lainz, Gastein, Meran, Wallsee, Wels, Kissingen, Radmer, Madonna dí Campíglia