Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gerő József: Nemességadományozások 1848 után / 468–472. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 471 lye körüli minisztérium értesítette a belügyminisztériumot, ez utóbbi pedig az érdekeltet, kit egyúttal felhívott arra, hogy a nemesi diploma kiállítása végett forduljon Bécsbe, az ő felsége személye körüli minisztérium segédhivatalához és mutasson be 3 példányban lefestett címertervezetet. A címert maga az adományos választotta; legtöbbször úgy, hogy a címerkép vonatkozásban volt a nemességszerző foglalkozásával, hadítettével, esetleg családi állapotával. Pld. katona címerében többnyire ágaskodó oroszlán lát­ható, mely jobb első lábában kivont kardot tart, bal lábát pedig ragadozásra nyújtja; vagy kivont görbe kardot tartó levágott jobb kar; avagy lóháton vágtató, kardját villogtató vitéz. Az orvos címerében legtöbbször az Aesculap-bot vagy pedig a Hygieía-csésze látható; földbirtokos címeré­ben búzakalász; a kereskedőében Mercur-bot, tengeri vi­torláshajó; a gyároséban fogaskerék, kalapács; író címeré­ben lúdtollat tartó jobb kéz. A bíró címerében igen gyak­ran, a csőrében olaj ágat tartó fehér galamb vagy nyitott Corpus Juris-on álló bagoly, esetleg sas, avagy a bekötött szemű Justitia látható, ki jobbjában pallost, baljában pe­dig mérleget tart és így tovább. Sokan címereikben fiúgyer­mekeiket csillagokkal, leánygyermekeiket pedig stilizált ró­zsákkal vagy liliomokkal ábrázolták jelképesen. Ha a be­mutatott címertervek a heraldika szabályainak megfeleltek, úgy a díjak és illetékek lefizetése után kiállították az ün­nepélyes alakú, díszes formájú címeres nemeslevelet, me­lyet a nemességet szerzőnek adtak ki, másolatát pedig az úgynevezett Királyi Könyvekbe jegyezték fel. I, Ferenc József uralkodása idejében, az úgynevezett liberális korszakban, amikor a gazdasági élet fejlődése ha­zánkban is erősen megindult, a nemességre emeltek igen tekintélyes része gyáros, nagyiparos, nagykereskedő és pénzügyi szakember volt. IV. Károly király rövid uralko­dása alatt azonban az 1914—1918 évi világháborúban ma­gukat kitüntető katonák voltak túlsúlyban. A nemesi oklevelek keltezése érdekes adatokat szol­gáltat arra nézve, hogy királyaink hol tartózkodtak leg­többet és legszívesebben. Eltekintve Bécstől, ahol is kirá­lyaink állandó tartózkodási helye volt, I. Ferenc József legtöbb adományozása Schönbrunnban, Ischlben, Budapes­ten és Gödöllőn történt. Ezek után következnek azok a he­lyek, ahol pihenés és üdülés céljából legtöbbet tartózko­dott, így: Laxenburg, Reíchenau, Lainz, Gastein, Meran, Wallsee, Wels, Kissingen, Radmer, Madonna dí Campíglia

Next

/
Thumbnails
Contents