Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Nagy Antal: II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára / 441–455. o.

II. RÁKÓCZI FERENC LEVÉLTÁRA 451 Aspremont levéltárban már Báthori István erdélyi vajdaságától, 1552-től kezdve találhatók az erdélyi feje' delemségre vonatkozó iratok.

45 Kézenfekvő lenne az a feltevés, hogy ezek az íratok Rákóczi Ferenc nagyanyja, Báthori Zsófia révén kerültek a levéltárba. Mivel azonban a Rákóczi-levéltárban találjuk Bethlen Gábor béketárgyalási irataínak egy részét is, ezekre az előbbi feltevés már nem illene. Feltehetnénk ugyan, hogy a Rákócziak ezeket, a fejedelemség jogait biztosító és annak bizonyítására szükséges iratokat a gyulafehérvári káptalantól vették magukhoz, ezt azonban több ok is kizárja. Valószínű tehát, hogy a fejedelmeknek állandóan az udvarukban őrzött titkos levéltáruk volt, amely fejedelemről fejedelemre öröklődött, míg végül a többízben és hosszabb időn keresztül fejedelemséget viselt Rákóczi család birtokában maradt. Ezek a felkelés előtti iratok, ha adataik egyrésze, akár a Rákóczi-levéltárból, akár más helyről ismeretesek is, még sok új feldolgozatlan és ismeretlen adatot rejtenek magukban. II. Rákóczi Ferenc kancelláriájának szervezete a kor színvonalán állott; benne tanult, nyelveket ismerő, megbízható titkárok és írnokok dolgoztak. Ezek fogalmazták és másolták az expediálandó parancsokat és leveleket, iktatták a fejedelemhez beérkezett kérvényeket, panaszokat, ők adták meg ezekre a fejedelem által diktált és nevében kelt elintézéseket. Vezették a leveleskönyveket, a hadi, politikai és gazdasági hatóságokhoz intézett leveleket. Az ekkor keletkezett iktatókönyvek a Rákóczi-levéltárnak a felkelés bukásakor történt kettészakadásával részben a kamarai levéltárba kerültek, ezek azonban politikai tekintetben a kevésbbé fontos íktatókönyvek voltak, így az Oeconomícum consilium, a beadványok protocollumaí stb. Ezek ma a kamarai levéltár Rákóczi-levéltár nevet viselő részében és a „Lymbus"-ban találhatók. A Rákóczi-felkelés történetére vonatkozólag ezeknél sokkal fontosabbak a szintén az Országos Levéltár családi levéltárai között őrzött Rákóczi-Aspremont levéltárban található politikai íratok, amelyek bősséges, legnagyobb részében felhasználatlan adatokat szolgáltatnak a kor 1725, évvel kezdődő és a Balassa család levéltárában az 1790. évvel kezdődő kancelláriai jegyzőkönyveket. A Malonyay, herceg Esterházy, Forgách stb. levéltárakban is fontos állami iratok vannak. Lev, Közi. 1925. 6., 14., 1929. 45., 1933. 16., 1936, 23. sk. 1. 45 L. a politikai iratok jegyzékét. 29*