Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Nagy Antal: II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára / 441–455. o.

448 FEKETE NAGY ANTAL koviczky Pál, Izdenczy Imre, Weíssenseel János és utá­nuk mások végezték a levéltár elenchízálását és índiká­lását, amellyel 1818-ban készültek el. 37 A levéltárat később, amikor annak politikai iratai még mindig veszélyt jelentettek, az ónodi vár egyik rej­tettebb helyén befalazták. Innen az utolsó Aspremont a trencséni rovnyei kastélyba vitette, majd pedig a kihalt Aspremontok leányági örökösei, az Erdődy grófok, neve­zetesen Erdődy György a vasmegyei Gyepüfüzesre, majd Erdődy István a vörösvárí kastélyba szállíttatta, 38 Ott is volt egészen 1920-ig, amikor a kastély tűzvész áldozata lett; a szerencsére épen megmaradt levéltárat ezután Erdődy Lajos, értékelve annak családi becsén jóval túl menő nemzeti jelentőségét, 1920, szeptember 3-án Vörös ­várott kelt elhatározásával, a Nemzeti Múzeumban örök­letétbe helyezte. 39 II. Rákóczi Ferenc levéltárának másik, a szepesi kamarába beszállított részét Mária Terézia rendeletére más levéltárakkal együtt a pozsonyi kamarába vitték, ahonnan ez utóbbi Budára kerülvén, egyik magját alkotta az 1875-ben felállított Országos Levéltárnak. Minthogy pedig az 1934. évi VIII. törvénycikk egyesítette a Nem­zeti Múzeum levéltárát az Országos Levéltárral, a nagy fejedelem kettészakadt levéltára ismét egy intézetben egyesült, jóllehet az egykori egység helyreállítása, mivel a kétfelé szakadt levéltár mindkét része azóta többszörös feldolgozáson ment át, ma már lehetetlen. A kamarai levéltárba került levéltárrészt a Mária Terézia alatt végrehajtott nagy rendezés következtében úgyszólván csaknem teljesen beolvasztották az ekkor fel­állított gyűjteményekbe. A birtokjogi vonatkozású irato­kat az Acta Neoregestrata sorozatba osztották be. 40 A fon­tos politikai és államjog! tartalmú iratokat az Acta Publica gyűjteménybe sorozták. A felkelés idejéből származó levelezéseket a Missíles-ek között találjuk meg. A szám­adásokat és kevésbbé fontos iratokat feldolgozatlanul ä Lymbus-ba rakták. De ezek után is maradt még 36 fasci­37 U. ott Capsa 86. F. 5. N. 159. 38 Arch. Rákóczianum I. XXII—XXIV. 1. 39 O. L., Múz. ltár. Családi letétek naplója 236, sz. Bártfaí Szabó László: Gondolatok a Rákóczi-levéltár rendezésekor. Turul. 1924—1925. 32. sk. 1. 40 Herzog József: A magyar kamarai levéltár története. Lev^ Közi. 1929. 159. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents