Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: A családi levéltárak a középkorban / 380–440. o.
406 CZOBOR ALFRÉD lett tartott gyűlésen őt ezért fej- és jószágvesztésre ítélte ugyan, 14 " de bántódása mégsem esett, mert a kor szokása szerint valószínűleg kiegyezett a sértettel. Szintén ekkortájt raboltatta el a Dunántúlon embereivel Törjék István Kisfaludi Antaltól, illetve a magával vitt szolgájától az okleveleket, melyekkel útban volt a bírói szék elé, 143 Midőn Egervári László egyik familiárisa 1475ben ura megbízásából Budára utazott, hogy ott a királyi törvényszék előtt annak bizonyos iratait bemutassa, és útközben a biharmegyeí Vörösszegen megszállt, Csáki Ferenc és testvérei ráküldték embereiket, akik előbb félholtra verték, majd az összes okleveleket elvették tőle. 1A * Ugyanígy járt Losonczi László atyjának baranóci familiárisa, akire ura szintén, úgylátszík nagyobb számú iratot (literas instrumentales et expedítorias) bízott, Eszenyi Csapi György ezt megtudván, szolgáival házára rontott és a familiárist megölte, azután pedig az ott talált szekrényeket és ládákat feltörte s belőlük a szóbanforgó iratokat magához vette. 145 Csak a módszer volt más, amikor családi iratok jogtalan megszerzése végett nem nyilt erőszakhoz folyamodtak, hanem alattomosan ellopták vagy ellopatták azokat. Furfangos módon kaparították meg Kenderesí Balázs és Pakoní Miklós okleveleit a többi Pakoni-családbeliek és más érdekelt családtagok, Kenderesí Balázs egy Alberti Kálmán Bertalan nevű embert, aki Gyáíon (Pest m.) házához jött, több napon át gyanútlanul vendégül látott. Csak távozása után vette észre, hogy iratőrző bödönéből (quodam vasculo) összes, Alberti (Pest m.), Kelenyén és Palást (Hont m.) nevű birtokaira vonatkozó okleveleit vendége elemelte és — mint 1480-ban tett panaszában elmondja — megbízói egyikének, Alberti Nagy Jánosnak a kezéhez adta. 140 1472-ben néhai Rozgpnyí János országbíró fia János kénytelen a nádori szék elé idéztetni unokafivére, Rozgonyi Renold özvegyét, minthogy családi levéltárából, melyet annak idején ő és unokatestvére közös megállapodással Csícsva várukban hagytak megőrzésre, az özvegy saját familiárisai útján az egyik szekrényből 143 Leleszi konv, levt.: Act. anni 1436. no. 8. és Transsumpt. proth. extraord. AA, III. 143 Sopron vm. okit. II. 299, I, 144 Lev. Közi. XIII. 272. 1. 145 Bánffy okit. II. 227. 1. 146 Károlyi okit. II. 492. 1.