Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: A családi levéltárak a középkorban / 380–440. o.

398 CZOBOR ALFRÉD mester részére utóbb megújíttatott. E szerint a tatár pusztítás előtt ő és atyafiai, akiknek egy része a tatároktól lelte halálát, örökös birtokaik egy darabj át az utóbbinak eladták,

96 Ugyanerre az időtájra esik a kunok garázdálkodása. Ennek estek áldozatul a Csanád-nemzetségbeli Tamás oklevelei is. Mikor a kunok megrohanták egyházaskérí udvarházát és ezt a faluval, meg más, szintén birtokaihoz tartozó közeli falvaival együtt fölperzselték, öltek, raboltak, alig volt annyi ideje, hogy fontosabb okleveleit a tömörkényi templom szentélyének ablaknyílásába rejtse, mert tovább kellett futnia & csak a Tiszán átúszva mentette meg életét. Okleveleit azonban még a szent hely védelme sem tudta a pusztulástól megóvni. A kunok a templomot abban a hí szemben, hogy ott rejtőzött el, felgyújtották és így azok odaégtek; csupán egy IV. Bélától származó oklevele maradt épen, bár pecsétje ennek is elégett, csak kis töredéke csüngött a megperzselt zsinóron.

1

" Jellemzően világít rá ez az eset az okleveleknek arra a nagy becsére, melyben azokat vagyonbiztosító fontosságuknál fogva tartották, s ami miatt annyira óvták, hogy veszélyeztetésük esetén azok biztonságba helyezését, akár életük kockáztatásával is, minden más kincsük mentésénél előbbrevalónak tekintették. Sokkal nagyobb pusztítást vittek végbe a kunok családi iratokban, amikor másfajta hordákkal társulva, 1288 körül

98 a szepesi káptalant feldúlták. Ez alkalommal igen sok nemesnek is megsemmisültek és tönkrementek az oklevelei, melyeket ezek a káptalan sekrestyéjében őriztettek.

91

' Kétségtelen, hogy hasonlóan sok családot fosztott meg okleveleitől Vencel királynak 1304-ben az esztergomi káptalanban véghezvitt dúlása is, noha a káptalan — bár ezekről is említést tesz — csak a saját birtokaira vonatkozó okleveleinek pusztulását panaszolja.

100 Tömegesen semmisültek meg családi levéltárak a XIV. sz. elején a nyitrai káptalanban. Trencséní Csák Máté hadai kétíz96 Wenzel: VII. 542. 1. 97 Amikor 1284-ben bemutatta IV. Lászlónak és az ország rendéinek, ezek a pecsétmaradványt a selyemhuzatnál kettétörvén, meggyőződtek az oklevél valódiságáról. (Wenzel: IX. 385. 1.) — Megemlíti Karácsonyi János is: Magyar nemzetségek I. 350. 1. 88 Turul XXV. 69. 1. 99 Mon. Strig. III. 337. 1. — Szentpétery i, m. 128. 1. 100 Szentpétery i. m. 128. 1. — Eckhart i. nv 485. 1. 1. jegyzet. — Mon. Strig. II. 544. 1. .