Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: A családi levéltárak a középkorban / 380–440. o.
CSALÁDI LEVÉLTÁRAK A KÖZÉPKORBAN 387 azokat is ideiglenesen, amelyek örökségképen kiskorú árvákra szálltak vagy más okból helyeztettek letétbe, Sí Előfordul, hogy a levelesládára sajátmaga az azt őrző családtag tette rá pecsétjét, hogy távollétében beleegyezése nélkül senki se merje megbolygatni, 1468-ban Várdai István kalocsai érsek írja Várdaí Miklós özvegyének Kisvárdára, hogy az általa lepecsételt ladulákat, leszedvén a pecséteket, nyissa fel és a Gárdonyra vonatkozó okleveleket onnan kiválogatva küldje el neki." 6 Midőn Várdaí más alkalommal az özvegyet újabb oklevelek leküldésére kérte, lelkére kötötte, hogy gondja legyen biztonságukra s csak így bocsássa útra. 37 Az iratokat ilyenkor — különösen ha hivatalos eljárás, így valamely gyanút keltő oklevélnek a bíróság részéről elrendelt megvizsgálása tette szükségessé ide-oda, az illetékes hiteles helyre és vissza hordozásukat — épségük megóvása, egyben visszaélések megakadályozása végett lepecsételt posztó- (ín panniculo),' s vagy bőrtáskában (in trapello}, 39 tokban, dobozban 40 helyezték el. Hasonlóan jártak el az oklevelek ideiglenes letétbe helyezése alkalmával, Görgetegi István özvegye 1398-ban a család férfitagjaít illető okleveleket a pozsonyi káptalan conservatoríumába saját pecsétjével lezárt fadobozban (ín una píxíde lignea) szolgáltatta át. 41 A választott bírák, ha a felek okleveleinek tanulmányozása hosszabb időt igényelt, ezeket dobozba zárták, ketten lepecsételték és egyikük a döntés napjáig a dobozt őrizetbe vette. Ilyen eset fordult elő 1353-ban a Bazíní Sebes és testvére között fennforgó perben, A fehérvári prépost, mint egyik arbiter vette át a szépszámú oklevelet tartalmazó pixist saját és egy másik fogott bíró (Paul comes) gyűrűs-pecsétje alatt s vitte ideiglenes megőrzés végett visegrádi házába, 42 Hasonló elő34 Lev, Közi. X. 129. 1. 35 U, o. X. 128. 1. 36 Z. O. X. 460. 1, 37 „insimul díspositas tute et caute dírígatis", (U. o. X, 468. 1.) 38 1294. Wenzel: Árpádkori új okmánytár (ezentúl Wenzel) X. Í47. 1. 3g 1337. A. O. III. 344. 1. — 1347. O. L„ Dl. 25.048. — 1366. Z. 0. III. 323. 1. 40 Fejér CD. X. 1.504. 1. — Soproni okit. I. 214. 1. — Házi Jenő: Sopron sz, kir. város tört. I. rész, I, k. 459., 464. 1.— A. 0. IV. 574. 1. — Eckhart Ferenc: Hiteles helyeink oklevélkritkája. Turul, 1913. évf. 162. 1. 41 Pókateleki Kondé cs. levt. (O, L., Fényképgyüjt. R 35.) 42 A. O. VI. 22-, 31. 1. ~ 2,*