Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pálffy Ilona: Városi levéltáraink kezdetei / 351–379. o.

VÁROSI LEVÉLTÁRAINK KEZDETEI 371 biztos adatunk posztónyíró letelepedésére.

48 Az újévi ajándék lefizetését nyugtató levelekben ugyan kezdettől fogva találkozunk posztóval, ez azonban a posztógyártást jóval megelőző nagyarányú posztóbehozatal jele. Ez pedig épen a borkivitellel kapcsolatos. Megszokott jelenség, hogy a városok lakosságának növelése érdekében szabad beköltözés! jogot adtak. Az viszont már ritkább, ami Sopronban történt, hogy egy kialakult város polgárait hatalmi szóval, büntetésekkel kelljen kényszeríteni arra, hogy a falakkal, árokkal körülvett városban tartsák állandó lakásukat. E mögött a polgárság elsősorban őstermelő foglalkozása rejtőzik, ami még a középkori városi jog teljéhez eljutott Sopron polgárait is földjük közelébe hajtotta, Ezért volt szükséges, hogy Nagy Lajos erélyes intézkedésekkel igyekezzék rábírni a polgárokat a városban lakásra, bizonyos határidőt szabván a * tulajdonosoknak üresen álló telkeik beépítésére, mely időponton túl az üres telkeket — minden ellenszolgáltatás nélkül — olyanoknak kell adni, akik hajlandók az építkezésre. A király szavának kellő foganatja lehetett és hogy a soproni építkezés megélénkülése az építőipar fejlődését jelentékenyen elősegítette, bizonyítja Zsigmond egy, 1427-ben kelt oklevele, melyben — Nándorfehérvárat újból benépesíteni akarván — Soprontól két építőmester odaküldését kéri.

49 A város fejlődésében egyre fokozódó szerephez jut tehát a kereskedelem és az ipar, közben pedig kialakul a városi igazgatás rendje is, Az egyes okmányok megőrzése mellett egyre általánosabbá válik a várost érdeklő ügyek folyamatos feljegyzése, azoknak könyvszerű vezetése. Az első ilyen városi könyv már 1391-ből dokumentálja a szabályrendelet alkotást, a városbíró jogának körülírását.

5

' Ez a városi könyv még rendszertelenül ugyan, de többékevésbbé a későbbi közgyűlési jegyzőkönyv szerepét tölti be. Feljegyzik benne a szabályrendeletek mellett a tanúvallomásokat, vámtarifákat, a polgárok által a tanács előtt kötött egyezségeket, bírtokosztályokat, adás-vételi ügyleteket, elszámolásokat, végrendeleteket. Ez utóbbiak bejegyzését azonban a XV. század utolsó negyedében abbahagyták s feljegyzésük helyett az eredeti darabokat tették el, s 48 Házi i. m. I. r. I. k. 198., I. r. III. k. 34. szám. 4q Házi i. m. I. r. I. k, 185. (1359), illetve I. r. II. k. 401. szám, 68 Házi í. m. II. r, I. k. 1. szám: Városi könyv 1390—1517. 24*