Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pálffy Ilona: Városi levéltáraink kezdetei / 351–379. o.

VÁROSI LEVÉLTÁRAINK KEZDETEI 367 net ugyanolyan kiváltságok oltalma alatt állanak, mint a budai vásárok, látogatásakor.

32 Azonban nemcsak kifelé kellett a városnak küzdenie jogai, kiváltságai elismertetéséért, azok háboríthatatlan élvezetéért, hanem befelé is. Kezdetben még saját lakosai körében sem vert gyökeret a város ügyeit önállóan intéző tanáccsal szemben a polgárt kötelező engedelmesség. 1317-ben, amikor a város birtokait veszi védelmébe az uralkodó, meghagyja, hogy a polgárok a városi bírónak és esküdteknek a nekik járó tiszteletet adják meg, az ezek tekintélye ellen vétőket pedig a város szabályrendelete szerint büntessék. Ezt az intézkedést a következő évben is megismétli, S bár a városi tanácsnak saját polgáraival szemben valószínűleg csak kivételesen vagy legalább is ritkán volt szüksége királyi védelemre, annál általánosabb jelentőségű ugyanennek az oklevélnek az a rendelkezése, hogy az adózásban mindenki vegye kí a részét. Mint más városokban is, különösen gyakori az a parancs, hogy a városi terheket a városba beköltöző nemesek is viseljék.

33 A tanács, a polgártársak tekintélye lassan jut méltó elismeréshez. 1331-ben találjuk Sopron város levéltárában az első, városi hatóság előtt tett egyezségről szóló oklevelet. Ezt Lukács soproni polgár és nővére kötötték az oklevélben felsorolt polgártanuk előtt, de még maguk sem érezték teljes érvényűnek, hiszen a borsmonostorí konvent előtt megismételték. Ehhez hasonló az az 1351-ben a bíró, az esküdtek és a város közönsége előtt tett bevallás, melyben a birtokot eladó felek kötelezik magukat, hogyha távollévő testvérük hozzájárulását az ügylethez megnyerték, a győri káptalan által fognak majd oklevelet kiállíttatni.

34 A győri káptalan mellett sokszor szerepel a vasvári káptalan, de leggyakrabban a soproni johannita rendház parancsnokához fordultak a polgárok. A XIV. század folyamán aztán a hiteleshelyi bevallások egyre gyérülnek, helyüket részben a megye veszi át, de Lukács polgárnak is akadnak követői, akik a század második felében már teljesen megelégednek a tanács tekintélyével, sőt 1361-ben előfordul már az is, hogy 32 Házi i. m. I. r. I. k. 67., 145. és 229. szám. 33 Házi i. m. I, r. I. k. 66. és 73. szám, — V. ö. Szűcs í. m. I, k. 188. és 228. 1., valamint Iványi; Göncz szabadalmas mezőváros története, 42. L 34 Házi i, m. I. r. I. k. 115., 116., illetve 159. szám.