Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Kapossy János: Magyar művészeti akadémia terve a XVIII. században / 339–350. o.

346 KAPOSSY JÁNOS Strudel régibb olasz elgondolások hagyományain épült akadémiája volt. Viszont még mellékesen sem szól a rézmetszés tanításáról -és a művészeti anatómiáról, amely utóbbit a bécsi akadémia meglepő korán iktatta tantervébe. De még így is könnyen felismerhető, hogy Gran elgondolása nagyban és egészében a bécsi akadémia tanítási tervére nyúl vissza, ahogyan az az intézmény két első korszakában, előbb Peter von Strudel, majd van Schuppen vezetése alatt kialakult, sőt bizonyos tekintetben lépést tart már az 1751-i új módosítással is, amelyet a mester bizonyára jól ismert, ha tiltakozott is az átszervezéssel bevezetett új rendszer ellen. Rajzolás, perspektiva és geometria már a párisi akadémia statútumaiban szerepelnek, mint az építészet, szobrászat és festészet ,,dépendance"-aí s egyenesen innen kerültek — még ha egyébként magától értetődőnek is látszanék alapvető művelésük — a bécsi akadémia tanítási tervébe. „Militär'- és „Civil-Baukunst" a kor általános műgyakorlatában — főként francia és német területen — nem mindig szétválaszthatok. Kezdő iparosok és tanoncok gyakorlati célú rajzoktatását pedig éppen az 1751-i új szervezet vezette be a bécsi akadémián, külön vasár- és ünepniapi rajztanfolyamokat tartván szegénysorsú iparoslegények és tanoncok számára is.

11 Végül a mérnöki tudományok és földmérés tanítása nyílván az 1718-ban alakult bécsi mérnöki akadémia tantervéből való. A tervezet további sorsát ezideig — rendszeres kutatással — nem sikerült végigkísérnünk. A hivatalos akták nem szolgálnak róla felvilágosítással; talán a Batthyány-levéltár hozhatna még adatokat a mester és a nádor kapcsolataira — hiszen Gran levelében személyes ismeretségre is hivatkozik —, esetleges levélváltással világítván meg, történtek-e legalább kezdő lépések, avagy volt-e hajlandóság a nádor részéről is, a megvalósítás felé. Egy bizonyos: a tervezett akadémia ebben a formában nem jött létre. Daniel Gran kezdeményezése a magyar művészeti oktatás megszervezésére egyelőre magánosan emelkedik ki a XVIII. század magyar életéből. Hogy éppen őtőle jön, s hogy a magyar urak éppen őhozzá fordulnak, — bár a sértett önérzet új területen kielégülést kereső vágya önmagában is sokat megmagyaráz — számunkra annál 11 V. ö,: Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Budapest, 1935. 9, 1.