Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Kapossy János: Magyar művészeti akadémia terve a XVIII. században / 339–350. o.
344 KAPOSSY JÁNOS formalátás megnyilatkozását. Egy Andreas Mayerhofert vagy Johann Eberhard Blaumannt, akik a maguk személyében is elsőleges bevándorlók a szomszédos Ausztriából vagy Württenbergből, helyi magyar mesterként s a specifikus magyar barokk építészet kialakítóiként ünnepelni Pest környékén, avagy Erdélyben, mint azt a hamis vágányokra siklott újabb kutatás próbálta: tévedés az alapszemléletben s a probléma teljes félreismerése. És ha építőművészet alatt, nem is szólva itt szobrászatról és festészetről, az emberi szellem magasabbrendű tevékenységét értjük, egy nép, egy nemzet, egy művészegyéníség sajátos formalátásának, legmélyebbről fakadó alakító erőidnek megnyilatkozását, túl a gyakorlati igényeknek a kor átlagos és konvencionális sablonjában való kielégítésén, anyag és gazdasági lehetőségek-szabta szerény keretekeni egyéni mondanivalót, amely magasabb nívón is új színt jelent az európai művészet együttesében, akkor — nemzeti illúzióinkat félretéve — világosan fel kell ismernünk, hogy ,,a bécsi udvari bárok görögtüzének lángjai" mellett, amelyek „a nyugati magyar végeket és a Dunántúlt megperzselték", 7 itthon csak szerény mécses pislogott, amelynek olaja sem mindig magyar földbői való, A nemzeti léleknek végre is — amint ezt Gerevich Tibor finom megérzéssel ismerte fel 8 —megvan a maga történeti ritmusa: magasságok és mélypontok váltakozása és — a XVIII. század első fele nem a magyar művészet kiteljesedésének korszaka. Az egykorúak véleménye és állásfoglalása csak megerősíti e felismerés igazságát. A megoldásra váró művészi feladatok a megerősödő országban egyre sokasodnak, a császári udvar fényéből hazatérő főurak és Rómát járt főpapok művészi igényei európai szinten járnak, s itthon nincs, aki hazai talajból felnőtt volna ez igényekig. A század közepén már magyar urak is, akárcsak a bécsi akadémia protektora, éppen Daniel Granhoz fordulnak egy Magyarországon felállítandó művészeti akadémia ügyében. A mester, aki csak röviddel azelőtt utasította vissza a bécsi akadémia rektori székét, 1755. december 4-én terjedelmes levélben fordul gróf Batthyány Lajos nádorhoz s magyar urak hozzá intézett kérésére hivatkozva fel7 V. ö.: Gerevich Tibor: A magyar művészet szelleme. Mi a magyar? Budapest, 1939. 448. 1. 8 V. ö.: Gerevich Tibor: A magyar művészet jelentősége, Magyar Szemle I. évf. Budapest, 1927. 252, 1.
