Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Váczy Péter: A Vazul-hagyomány középkori kútfőinkben. Forráskritikai tanulmány / 304–338. o.

308 VÁCZY PÉTER értékesek, Természetesen tekintetbe kell vennünk, hogy az eseményeket azoknak a szájaíze szerint adja elő, kiktől az adatokat vette. „Az évkönyvíró határozottan András és Salamon-párti" — írja Hóman, akinek párszavas, mesteri jellemzéséhez nincs mit hozzátennünk, András környezetének hatását kell látnunk abban, hogy Béláról gyűlölettel szól, s hogy Pétert, noha a császár szövetségese, nem kíméli. Kiemeli hibáit, nem hallgatja el Gizellával szemben elkövetett gazságait. Viszont német szíve szólalt meg, amikor az események középpontjába a királynét, bajor Gizellát állítja. Előadásából mindezt le kell vonnunk. Péter bizonyára jobb király volt, mint ahogy ő feltünteti s aligha helyes, hogy a lázadás Péter kormányzatával szemben épen Gizella miatt tört ki,

9 E tekintetben inkább a magyar krónikáknak kell hinnünk, melyek az okot abban látják, hogy Péter Magyarország nemeseit megvetette és az ország várait, kastélyait telerakta „vadak módjára ordító németekkel és fecskemódra csacsogó olaszokkal,"

|fl Mindaz azonban, amit az évkönyvíró Péter választásáról, a lázadás lefolyásáról jegyez fel, magán viseli az egyszeri történés bélyegét és föltétlenül hitelt érdemel. Hasonlítsuk össze például a lázadás leírását nála és a krónikákban. Nála előbb a főemberek csak Budának, a király rossz szellemének, (horum omnium malorum auctorem) eltávolítását kérik s a király csak akkor ijed meg s fut Bajorországba, amidőn Budát megragadják és darabokra vágják, gyermekeinek pedig kitépik a szemeit, A magyarok, látva a király futását, Aba személyében más királyt választanak maguknak. Ezzel szemben a krónikák szerint a magyarok mindjárt meg akarnak szabadulni Pétertől. Összeülnek, királyt választanak „s Péter azután menekül bajor földre, hogy Aba seregeket gyűjt ellene. Csak ekkor következik be Buda feldarabolása és gyermekeinek megvakítása. Az Altaichi Évkönyvekből kiderül, hogy a magyarok csak a király kormányát kívánták meg9 Az Altaichi Évkönyvek a kérdéses eseményeket az 1041. évnél beszélik el: Annales Altahenses maiores ad a. 1041., ed, Pertz ín űsum scholarum ex Monumentis Germaniae, (Hannoverae, 1868.) 26—28, 1. Az Évkönyvek magyar forrására Hóman i. m. 81—84. 1. V, ö, még Domanovszky Sándor: Kézaí Simon mester krónikája. (Budapest, 1906) 98—104. 1, 10 Simonis de Keza Gesta c, 46-, ed. Szentpétery: Scriptores I. 173—174, 1.; Chronici compositio s,. XIV. c. 71., ed. Szentpétery: Scriptores I. 323—324. 1.