Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban / 250–303. o.

RENDI ÁLLÁS ÉS HIVATALI RANG 273 láttuk, a címzetes püspököket is. Legeiül az ország bárói fbarones regni) ültek és szavaztak, tehát előbb az orszá­gos főméltóságok: nádor, országbíró, horvát bán, tárnok­mester, majd az udvariak: a királyi főlovászmester (magí­ster agazonum regalíum), főkamarás- (mgr. cubiculariorum), főajtónálló- (mgr. janítorum), főétekfogó- (mgr. dapi­ferorum), főpohárnok- (mgr. pincernarum) és főudvarmes­ter (mgr. curíae). Az utóbbiak, úgy látszik, eredetileg egyenrangúak voltak, de az 1630-as évektől fogva mindig az említett rendben követték egymást. Jó félszázad múlva azonban az udvar gyakorlata diadalmaskodott ezen a szo­Icás-formálta renden: az 1687-í 10, te. kimondta, hogy az udvari tisztségek viselőinek sorrendjét méltóságuk adomá­nyozásának időrendje szabja meg, lévén teljességgel egyen­rangúak. 58 Az „offícia baronatuum regni" viselőinek sorához Pozsony megye főispánja csatlakozott.' 9 Az udvari ható­ságok vezető tisztviselői (kancellár, kamaraelnök) azonban nem tartoztak az ország bárói közé, sőt hivataluknál fogva az országos dicasteriumok: a helytartótanács és a kúria tagjai sem. 60 Viszont lényegében a főméltóságok csoport­ronatuum non gerentes magnates" stb. Conc. exp. 1725. ápr. 17.) kívül Schiller i, m, 24—26. 1. jz., 210., 311. s köv. 1., Stephanus Huszty: Jurisprudentia practica I. (Tyrnaviae 1766), 67. 1., stb. 68 A középkorvégi gyakorlatra nézve ld. az 1486-, 1492-, 1495-, 1500-, 1504- és 1514-i törvények záradékának méltóságfelsorolásait; még 1608—1630-ig is változó az udvari méltóságok viselőinek sor­rendje, de az 1635-, 1638-, 1647-, 1649-, 1655-, 1659-, 1662- és 1681-í törvények záradékában következetesen a fenti, A kancellária 1690-i utasításának végén található taxa-felsorolás is csak annyiban tér el az említett sorrendtől, hogy az étekfogómestert közvetlenül a főlo­vászmester mögé teszí: ők ketten t. i. nagyobb taksát (750 frt-ot) fi­zettek a kancelláriának adománylevelük kiváltásakor, mint a többi (600 frt-ot). Ez is mutatja, hogy korábban mégsem voltak egészen egyenrangúak. 1687 óta azonban teljesen a királyi adományozás idő­rendjéhez igazodott a felsorolásuk. 59 Az 1687: 10. te. nem az ország bárói közt, hanem közvetle­nül utánuk említi (v. ö. Schiller í. m. 21. 1. jz.), de gyakorlatilag Itözéjük is számítható: a törvények záradékában továbbra is szerepel a méltóságfelsorolások végén (akár a középkorban), már pedig ez a baronatus regni kritériumai közé tartozott. (Tripartítum, I. 94.; Szegedi: Tyrocinium, 66. 1.) 60 Pl. a helytartótanács 1724-ben a gr. Esterházy Gáspár halá­lával megürült tanácsosi állásra többek közt gr. Esterházy József fö­udvarmestert és gr. Batthyány Zsigmondot hozza javaslatba; mind a kettő a hétszemélyes tábla bírája, de csak az elsőt nevezi meg­liülönböztetőleg az ország bárójának. (Litt. Cons. 1724: 33.) V. ö. Oríg. ref, 1735: 72. Levéltári Közlemények 18

Next

/
Thumbnails
Contents