Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A dézsma adminisztrációja / 223–249. o.

A DÉZSMA ADMINISZTRÁCIÓJA 243 3. A dézsmajegyzékek. A jegyzékek képezték az egész kamarai ellenőrző rendszer alapjait. Rendelkezésre állott ugyan egy ú. n. Szent János könyve (Liber Sancti Joannís), amely az egyes megyék kerületeit, dézsmaadó helységeit, ezek különleges szokásait és kiváltságait tartotta nyilván, E könyv a középkorban a dézsmára kialakult jogszokások kódexének tekinthető, ebből írták ki az instrukciók részére a dézsmaköteles helységeket. Mivel azonban e téren is állandó a változás, hiszen több helység kuriálissá vált, másokba dézsmamentes pásztorok települtek stb., így a munka adatai állandó helyesbítésre szorultak, amit ismét csak a dézsmajegyzékek útmutatásával lehetett elvégezni, A változások nyilvántartására Szent János könyvéről újabb másolatok készültek,

52 Ha valami az utasításból kimaradt vagy pedig a beszedő a helyszínen olyan eseteket talált, amelyekre instrukciójában hiába keresett felvilágosítást, helyes megítélésüknél tehát a saját tudására és belátására kellett támaszkodnia, esetleges kezdeményezéseit is a jegyzékekben kellett megörökítenie. Különösen áll ez az elemi károk, háború és hadi pusztítások okozta veszteségek és más hasonló esetek elbírálására, amelyekben a dézsma elengedése vagy kíméletlen behajtása és ezáltal az érdekeltek esetleges teljes koldusbotra juttatása szinte teljesen a dézsmás helyes ítéletétől és „emberségétől" függött; az utasítások e tekintetben csupán a dézsmatulajdonos érdekeinek állandó szem előtt tartására hívják fel 52 Hasonló könyvek voltak más egyházmegyéknél is és azokat mindig a megye védőszentjéről nevezték, így az egrit Szent Jánosról, az esztergomit Szent Adalbertről. Az előbbinek egy példányát a szepesi kamaránál őrizték, mivel az egész megye tizedjeit ez bérelte. Magában foglalta Abaúj, Szabolcs, Sáros, Üng, Torna, Bihar, Szatmár, Bereg, Borsod, Zemplén megyéket. Gömör ugyan Esztergomhoz tartozott, mégis a Szent János könyvben szerepel. A magyarázata az lehet, hogy az esztergomi egyházmegyéből csupán ez egy megye esett a szepesi kamara alá, ezért a könnyebb kezelhetés végett sorozták az egri egyházmegyéhez. Hogy eredetileg a Szent János könyve e megyét nem tartalmazta, igazolja eredeti példányának kiadása (Rúzsás i, m, 37.}, amelyből hiányaik, ez is arra mutat, hogy csak a szepesi kamara írta bele utólag. (1689: Extractus pagorum proc. Gömör; Keltezetlen: Extr, demonstrans proc. comitatuum superiorum decimari solitos ex líbro S. Joannis concinnatus; emlegetik a XVII. század végi dézsmaszedői elszámolások is. A könyvet 1565. után később négy esetben másolták le. Dec. Göm.; B 1179, és B 1200.) 16*