Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Párhuzam az isztambuli és budai török hivatali ügyvitel között / 208–222. o.

216 FEKETE LAJOS vetemény, méhkastízed, aprójószág, sertéstartás, ,,karácsonyi adó" (Bozik vírgüsü: Jézus napi adó", azaz disznóölési adó) címen, a falu malma után stb. terményben, illetőleg készpénzben összesen mennyit köteles a kincstárnak beszolgáltatni. Egyes összeírások még ennél is részletesebben beszélnek, a családfőket utcánként sorolják fel (pl. Szegeden, Vásárhelyt, Tolnán), minden családfő mellett külön feltüntetik az egyes termelési ágakban elért terméseredményeket s minden terménynél külön azt a mennyiséget vagy pénzösszeget, amely a kincstárt megilleti, megadva így nemcsak a vidék általános gazdasági karakterét, búza- vagy bortermő vagy állattenyésztő jellegét, hanem minden egyes családnak vagyoni állapotát is. Ezeket az összeírásokat tehát nem egyformán készítették, de mind összevont, mind részletes változataikat, ugyanazon szerkezeti elemekkel és azoknak ugyanazon sorrendjével más tartományokban, a Balkánon és Anatóliában is megtaláljuk, összeállításuk módja tehát azonos körülmények között az egész birodalomban azonos volt. Az a körülmény sem jelent eltérést az általános gyakorlattól, hogy ezen összeírások nálunk, különböző neveken, dzsizje-def térnek, avaríd-deftérnek, florí-deftérnek nevezik magukat, mert dzsizje és 'avärid ugyanazt az adónemet jelentik, a flori-elnevezés pedig onnan ered, hogy ezt az adót családonként flori („forint") összegben szedték.

2 Épen úgy az is csak jelentéktelen helyi tünetnek tekinthető, hogy a részletes összeírások csak időnként készültek kinn a helyszínen, a falukban, s a következő évieket az előző évi példányról benn a városban, a hivatalban másolták;

3 ilyen ,,munkaegyszerűsítésre'' tüze2 Az esztergomi szandzsák 963. (1555—1556.) évi összeírása a kötet bekötési tábláján 'avärid-defternek, belül az összeírás címében dzsizje-defternek nevezi magát (Bécs, Nat.-Bíbl. keleti kéziratai, Mxt. 587). A szigetvári szandzsák kánunja dzsizje nevű adónak nevét sem említi, a dzsizje-adónak megfelelő adónemet forint-adónak (resm-i flori) nevezi (München, Staatsbibliothek, keleti kézíratok 138. sz.). 3 Ilyen összeírások maradtak fenn a szolnoki szandzsákról a 979. (=1571—72.), 980. (=1572—73.), 991. (=1583—84.) évekről (Bécs, Nat.-Bibl., Mxt. 546., 545., 605. sz.). A másoló az alapul használt magyar névanyagot évről-évre hibásabban ,írta át, az eredeti szövegből egy-egy sort kihagyott, mikor a szeme egy sornyival lecsúszott, de tudatosan nem változtatott a szövegen. A harmadik helyen említett defterben két évvel újabbi időből származó bejegyzések is vannak, ebben a két évben tehát a jelek szerint még így, az előző évinek lemásolása által sem készült összeírás a kerületről.