Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Istványi Géza: A generalis congregatio (Második és befejező közlemény) / 179–207. o.

GENERALIS CONGREGATIO 191 inquísitio"-kat a XVI. században a megye hatósága már a maga hatáskörében, királyi mandátum nélkül végezte­55 Generalis congregatíókkal találkozunk a megyék új­kori történetében is. Ezek azonban az autonóm megyei közigazgatás szervei voltak. Az újkori megyei generalis congregatio a sedriából alakult ki a XVI. század folyamán és elsősorban nem bírói, hanem közigazgatási szerepe volt. 56 A középkori bírói közgyűléssel semmilyen közvet­len kapcsolatban nem állott, csupán nevét örökölte. 4. A generális congregatiók történetében eddig csak "a legszorosabb értelemben vett magyarországi fejlődésre tértünk ki. Megvolt azonban ez az intézmény és virágzott a melléktartományokban is, de itt a bizonyos mértékben eltérő társadalmi és politikai fejlődés következtében tör­ténete más alakulást vett, mint az anyaországban. így te­hát az egyes melléktartományok szerint külön-külön kell vele foglalkoznunk. Erdély az egész középkor folyamán különálló, perife­rikus területe volt a magyar birodalomnak. Társadalom­szervezete is sok tekintetben másként alakult, mint az anyaországban. Bár Erdélyen belül is egymástól meglehe­tős élesen eltérő eredetű és szociális rétegzettségű politi­kai nemzetekből állott, az anyaországgal szemben mindig valami külön egységet jelentett; Valószínűleg a XII—-XIII. század fordulója óta a vajda kormányozta e ritkábban la­kott, sokfelé új településű országrészt s hosszú ideig ő volt az egyetlen szerv, amely az egyébként széteső erdélyi társadalmat bizonyos mértékben egybefoglalta. A vajda a király, a központ kiküldöttjeként szerepelt, sokszor nem is volt erdélyi ember s az uralkodó parancsa szerint a ma­gyarországi intézményeket itt is igyekezett meghonosítani. Az erdélyi magyar nemzet, a nemesség támogatta ebben a törekvésében, helyesebben mondva ez a magyarországi­val nagyjában egyező társadalomszervezet alkalmasabb talaj volt a Királyhágón innen való intézmények befoga­dására. Mindezek az intézmények azonban már csak az egészen más szerkezetű székely és szász társadalom hatá­53 J. Szegedi id. m. 412—413. 1. 56 Föglein. A.: XVI. századi közígazgatástőrténeti adatok Zó­lyom vármegyéből. Századok 1923—24. 489. s köv. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents