Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Miklósy Zoltán: Hiteles hely és iskola a középkorban / 170–178. o.
174 MIKLÓSY ZOLTÁN tese nyilván a capella vicecomese 15 volt. A capella lectoráról nincs ugyan adatunk, de viszont tudunk helyette a királyi capella scholastícusáról, aki a capella budai iskolájában 1450-ben működött, 16 A capella cantoráról 1427-ben, 17 custosáról 1417-ben, 18 magisteréről pedig már 1163-ban olvasunk. 18 A testület elöljárói tehát valami konventhez hasonló szervezetet mutatnak. A testület tagjai ezeken kívül még a capellanusok voltak — az esztergomi 1397. évi visitatio tizenkettőt említ 20 — akik között azonban szerzetesek is akadtak. Az esztergomi 1397, évi visitatioból azonfelül a 12 capellanus évi 400 forintos készpénzjárandóságáról is értesülünk. 21 Hogy Nagy Lajos király legistája 23 és Zsigmond király lectora 23 tagja volt-e a királyi capellának, közelebbi adatok híján még nem dönthetjük el. Hiteles helyeink között az 1353. évi pecsétvízsgálat után legnagyobb számmal a káptalanok szerepelnek. Anyagilag, szellemileg és erkölcsileg erősen megalapozott egyházi testületek voltak, melyeknek (a haji és mízslyei társaskáptalan kivételével) az 1353. évi pecsétvizsgálat után is sikerült hiteles helyi jellegüket megóvniok. Összesen 28 káptalani hiteles helyet ismerünk, melyek közül pl. az egri, esztergomi, győri, nyitrai, pozsonyi és vasvári egé14 Csánkí D.; Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, III. 376. 1. 15 „Blasíus archidiaconus vicecomes capelle" 1347-ben. Knauz F.: Monumenta ecclesíae Strigoniensis. III. 651. 1, 16 tl Iohannes literátus de Sirimio pridem scolasticus de Inarch, nunc verő in scola circa capellam regálém Bude constructam." Orsz. Ltár. Post adv. 35—41. 1. 17 Garammenti Péter fia Miklós győri olvasókanonok „cantorque capelle regié maiestatis." Pauer I.: Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. (Székesfehérvár, 1847) 279. 1. 18 1417-ben „Pero filio Petri custodi capellae regiae nostrae." Katona S.: História eritica regum Hungáriáé XII. 271 1. — 1418-ban is így szerepel. U. o. 287. 1. 19 „Thome magistro capelle." Knauz i. m. I. 117. 1. 30 ,,Item fuerunt sacerdotes 12 denominati capellam domini regis." Történelmi Tár 1901. 245. 1. — Ezeknek a viszonyát a capellához azonban még nem látjuk tisztán. 21 Járandóságukat Zsigmond király rendeletére Esztergom város adójából kapták. U. o. 22 „Johannis de Tremonía legiste domini L. Regis hungarie" 1367-ben. Magyar Könyvszemle. 1879. 136. 1. 23 „Stephani filii quondam Sandríni de Bylke lectoris et aulici nostre maiestatis", olvassuk Zsigmond 1437. okt. 19-én kelt oklevelében. Történelmi Tár. 1887. 194. 1.
