Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Miklósy Zoltán: Hiteles hely és iskola a középkorban / 170–178. o.

HITELES HELY ÉS ISKOLA 171 liberales) iskoláiban végezték, Az iskola élén sok helyen a lector, egyebütt a seholásticus, rector scholarum, vagy magister scholarum állott, akinek a vezetése alatt több­kevesebb sublector, magister, vagy locatus tanított. A tan­intézet két részbe tagozódott. A trivium nevű alsó tagozat­ban a grammatikát, retorikát és dialektikát tanították. E tárgyak közül bennünket leginkább a retorika érdekel, mi­vel a tanuló ebban a tanfolyamban tanulta meg a dictamen, azaz önálló írásmű fogalmazását is. A dictamen poeticum az önállóan készített latin verset, a dictamen prosaicum pedig főképen a közéleti írásmű, pl. levél, oklevél fogal­mazványát jelentette. A levélírás különböző nemeire vo­natkozó ismereteket tartalmazta az ars dictandi, melyet külön e célra készült oklevélmintagyüjteményekből, vagy külön tankönyvből tanítottak. A quadrivium nevű felső tagozatban az aritmetikát, geometriát, asztronómiát és mu­zikát tanították. A muzikát itt is a cantor, vagy helyettese tanította. A szabad művészetek iskolái, azonban gyakran •csonkák voltak ós sok helyen csak a trivium volt meg, A tanítás nyelve itt már a latin volt és az intézet végzett növendékei tanulmányaikat az ú, n, stúdiumon folytatták. A stúdium főiskola volt, melyen a szabad művészetek mellett a híttudományt, jogtudományt és orvostudományt tanították. Amelyik stúdiumon minden tudományt lehetett tanítani, teljes jogú főiskola volt és stúdium generale nevet viselt. A középkorból sok magyarországi stúdium működé­séről van adatunk, azonban ezeknek valószínűleg a fele sem fejlődött annyira, hogy gradusosztási jogot gyakorol­hasson, így pl. a domonkosrendiek eddig ismert magyar­országi stúdiumai közül csupán a budairól és nagyszebeni­ről tudjuk, hogy gradust is oszthatott, 3 II. Endre 1231. évi aranybullájának 21. pontja a káp­talanokra és konventekre bízta a hiteles bizonyítást. A tör­vény életbelépésével tehát a káptalanok legnagyobb része és a szerzetes konventek egy része hiteles hely lett. A hiteles hely vezetése a káptalanoknál a lector, a konven­teknél pedig a prior kezébe került és így a káptalan hiteles helyének és iskolájának vezetése egyetlen személy kezé­ben volt. Itt tehát a hiteles hely szoros kapcsolatba jutott az iskolával. Más volt a helyzet a konventeknél,* ahol ed­dig csak Szekszárdon találtunk példát arra, hogy a prior és a cantor, tehát a hiteles hely vezetője és az iskola egyik 8 Levéltári Közlemények VII, (1929.) 21—25. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents