Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Varga Endre: Levéltárrendezés / 122–149. o.
LEVÉLTÁRRENDEZÉS H7 tését, a kutató tájékozódását bizonyos fokig ez is megengedi45 A csoportok beosztása, az anyag természete szerint, a legkülönbözőbb lehet: történhetik territoriális vagy lokális alapon (országok, országrészek, vagy kisebb területi egységek, városok stb. szerint). Történhetik tárgyi alapon: az egy-egy intézményre, testületre (pl. céhek stb.), személyre vagy eseményre (Rákóczi, szabadságharc, világháború stb.), épületre, vállalatra, találmányra, szellemi mozgalomra stb. vonatkozó darabok összegyűjtésével. Történhetik az írások formális tartalma szerint, tehát pl. a hasonló természetű iratok (mint oklevelek, naplók, végrendeletek, genealógiák, gyászjelentések, szerződések, számlák, összeírások, missilisek stb.) kiválogatásával, 46 vagy egyes kiemelkedő korszakok alapul vételével. Végül még a nyelvi szempont is irányadó lehet, amikor kiválasztunk bizonyos idegennyelvű (nálunk pl. tót, oláh, török stb.) iratokat, 47 A mondott szempontokat, főleg ha az anyag oly nagyterjedelmű, hogy az áttekinthetőség végett azt többszörösen kell tagolni, kombinálni is lehet, így a lokálist a tárgyival, amikor pl. összegyűjtjük az egy városra vonatkozó iratokat s azután a városi igazgatásra, bíráskodásra, a város gazdasági és kulturális életére, a városban működő intézményekre stb. vonatkozó iratokból alcsoportokat alakítunk (melyek anyaga szükség esetén, mondjuk: az iratok 45 Ha viszont az anyag katalogizálására lehetőség van, úgy az iratok beosztása nem jelent különösebb problémát. Megfelelően elkészített s tárgy szerint vagy más, szükségesnek mutatkozó szempont szerint rendezett cédulakatalógus birtokában az iratok tényleges helye, egymásutánja stb, teljesen lényegtelen, a csoportosítás el is maradhat, 46 A missilis-anyag rendezésénél, ha annak tömege további tagolást tesz szükségessé, természetesen itt is elsősorban címzettek szerinti sorozatokat próbálunk alakítani. Ha az anyag erre nem alkalmas, ^megkísérelhetjük azt (a már említett módon) küldők szerint csoportosítani. V. ö. Casanova i. m. 206. 1. 47 A kikezdésben ismertetett rendezési szempontok — főleg az íratok formális tartalma — családi levéltárak rendezésénél is gyakran segítségül hívható, amikor pl, az anyag a mondott, a család életfunkcióihoz igazodó csoportokon túl is tovább tagolandó, vagy annyira különnemű iratokból áll, hogy szervesebb csoportok alakítása teljesen lehetetlen, (A családi levéltárak, levéltári letétek anyaga olykor, részben, nem levéltár-, csupán levéltári gyűjtemény jellegű, vagy az utóbbihoz áll közelebb. Mint láttuk, rendezésük között is hasonlóságok vannak.) 10*