Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Varga Endre: Levéltárrendezés / 122–149. o.

LEVÉLTÁRRENDEZÉS 135 Ha azonban az iratok újabban, a létrehozó szerv megszűnte óta, már mint holt levéltári anyag szenvedtek valamilyen átrendezést, úgy ez újabb, mesterséges rend felbontásával az anyag elsődleges rendjét — az eredeti sorozatokat és iratcsoportokat — törekedünk helyreállítani, ami alól szintén csak akkor teszünk kivételt, ha az anyag az utólagos rendben már közismertté vált, a szakirodalomban sokszor idéztetett (vagyis bár nem szervesi-, de mintegy históriai állaggá vált) s jelenlegi állapotában is jól használható stb.

21 Végül ugyancsak a már látott álláspontot foglaljuk el abban az esetben, ha valamely regísztratúra-test eredeti rendje külső körülmények, viszontagságok stb. következtében zavarodott meg. Ily anyaggal szemben a rekonstrukció kötelességének itt is csupán elháríthatatlan akadályok szabhatnak határokat, A rekonstrukció, az egyes levéltári testek eredeti regísztratúra-rendjenek helyreállítása — összekevert állagoknak regisztratúrák szerint már szétválasztott anyagával szemben a rendezés második fejezete — legpraktikusabban továbbra is lépcsőzetesen történhetik, a hivatkozott (fentebb tárgyalt) rendezési eljáráshoz egyébként is sok tekintetben hasonlóan. Az első lépés (a létrehozó szerv ügyvitelének megismerése, a levéltári test hajdani struktúrájának, az iratcsoportok és sorozatok összefüggésének tüzetes tanulmányozása és felderítése után, illetőleg azzal karöltve): az egyes, esetleg többfelé szakadt vagy egymásba folyt sorozatok anyagának szétválasztása, illetőleg összegyűjtése.

22 E munka folyamán igen célszerű ídeígledezést végrehajtotta ugyan, de új segédkönyveket már nem készített, az eredeti segédkönyvek viszont fennmaradtak. Ez esetben, ha a visszarendezés új segédeszközök készítésénél kevesebb munkát jelent, az anyag előző állapotát restituáljuk stb. 21 A mondott esetben (aminek mérlegelésénél szintén tekintetbe veendő, hogy az eredeti segédkönyvek megvannak-e vagy nem?) az átcsoportosított állapotban meghagyott anyag korábbi helyére, ha csak arra mód nyílik, ha pl. az eredeti keretnek legalább csonkjai megvannak stb., természetesen itt is utalólapok teendők s a leltárba és a régi segédkönyvekbe megfelelő bejegyzések vezetendők. V. ö. Müller, Feith, Fruin i. m. 40—41. 1. — Viszont megfordítva: már bizonyos tradícióval rendelkező mesterséges sorozatok felbontásánál, vagy egyes részeik kiemelésénél és reponálásánál a hozzájuk készült elenchusokat és egyéb segédeszközöket mindig meg kell őrizni s bennük fel kell tüntetni, hogy a megszűnt, illetőleg meghíányosított sorozat darabjai hová helyeztettek (vissza)? Ld. i. m. 42. 1. 22 Ennek módszerei, evidens különbségeket leszámítva, általában szintén hasonlóak azokhoz, melyek az egymásbafolyt levéltári testek .anyagának szétválasztásánál felsoroltattak. Közülük a szóbanforgó