Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Varga Endre: Levéltárrendezés / 122–149. o.

128 VARGA ENDRE lyeztetné.

10 (Természetesen, átadás esetén a befogadó regísztratúra anyagába a megfelelő helyekre a kiemelt anyag hovákerülését feltüntető utalólapok helyczendők s a leltárban hasonló bejegyzések eszközlendők stb.) A most tárgyalt eseteknél gyakoribb jelenség, hogy az előiratként vagy bármi más módon bevonódott állag-részek a befogadó regisztratúra anyagába nem nagyobb egységekben, hanem kisebb töredékekre, egyes ügyiratokra szétbomolva illeszkedtek bele, abba esetleg teljesen bele is olvadtak. Ilyenkor a bekerült anyag kiválasztását megkísérelni általában a regisztratúra-elvvel ellentétben állana, hiszen szétrombolná egy levéltári test kereteit, anélkül, hogy a másik keret helyreállítása biztosítva volna (nem is említve azt, hogy a kiválasztás maga is gyakran különféle súlyos akadályokba ütközik s erőszakolt megpróbálása nem vezet célra, a megkezdett munka csonkán abbamarad.) Mint látni fogjuk azonban, kivételek e szabály alól is adódnak. Annak határait, hogy egy ily művelet mikor feltétlenül tilos, illetőleg mikor bír mégis létjogosultsággal, körülbelül úgy lehetne megjelölni, hogy a szétbontás mindenesetre mellőzendő, ha a közigazgatási célokra átvett s ott beolvadt idegen hovátartozású iratok a befogadó regisztratúra anyagával (aktáival és akta-sorozataival) szerves egységbe forrtak össze, azzal teljesen összeszövődtek s ez a segédkönyvekben is kifejezésre jut.

11 Ilyenkor tehát a bekerült anyag másodlagos helyén hagyandó s legfeljebb \a, fentebb említett esethez hasonlóan, de annak fordítottjaként) a megcsonkult irattárba teszünk utalólapokat, végzünk repertórium-bejegyzéseket stb., az elkerült darabok megtalálhatóságának előmozdítására. Viszont a befogadó levéltári test feláldozásával is szabad, ha a kivitelezhetőség teljesen biztosítottnak látszik, a régi regisztratúra helyreállításához hozzáfogni, ha az tudományos vagy közigazgatási stb. szempontból sokkal értékesebb, mint ama másik, melybe beolvasztatott s így a rekonstrukcióhoz nagyobb érdek fűződik. Ilyen eset például, ha valamely különösebb fontossággal bírt hatóság anyagának részei bizonyos, egyébként rendezett, de kisebb jelentőségű családi levéltárba beol10 V. ö, Müller, Feríh, Fruin i. m, 18. 1. 11 V, ö. a porosz állami levéltárak részére 1907. júl, 6-án kiadott, már idézett utasítás vonatkozó rendelkezésével. Ld. Schultze i. h. 227, 1. (Fenti szövegezés az utasítás szövegétől eltér.)