Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Varga Endre: Levéltárrendezés / 122–149. o.
124 VARGA ENDRE ügyi állami levéltár közeli példájára hivatkoznunk. Az 1927. évi bécsi zavargások alkalmával felgyújtott levéltár anyagának (úgy irat- mint könyvanyagának) körülbelül háromnegyed része elpusztult s a megmentett töredék-rész is, az oltás, majd az azt követő szárítás során a legtei-' jesebb zűrzavarba került, abban hat regisztratúra állagai folytak teljesen egymásba. Ennek dacára a levéltár vezetősége, az elképzelhető rendezési megoldások beható vizsgálata után, a regisztratúra-elv szigorú betartása mellett döntött. A megindult rendezési munkálatok folyamán az egyetlen irathalmazzá összeolvadt anyagot, a rendkívüli nehézségeket leküzdve, valóban levéltári testek szerint szétválogatták s a rettenetesen meghiányosult kereteket ismét helyreállították. 3 Az idézett példa hasznos tanulságul szolgálhat arra, hogy a regisztratúra-elvet a legnagyobb elemi csapás által sújtott anyaggal szemben is csak végső esetben szabad feladni. Bonyolultabb kérdések vetődnek fel azonban akkor, ha az állagok összekeveredését nem véletlen szerencsétlenség, hanem valamilyen (amazzal sokszor egyenlő hatású) tudatos beavatkozás eredményezte. Ez esetben már — a kétségtelenül ilyenkor is érvényes — elv alkalmazásának mértéke és szükségessége több körülménytől függ. Az e tekintetben megjelölhető irányadó szempontok főleg két eshetőséggel állanak kapcsolatban. Egyik eshetőség az, ha az említett beavatkozás az anyagot létrehozó szerv megszűnte után, utólag, valamilyen (hibás) levéltári rendezés formájában történt, ilyenkor a helyreállítás problémája még mindig inkább a lehetőség és hasznosság határai körül fordul meg s a kérdés sok tekintetben hasonló a fentebbihez, amikor az állagok kereteinek megbomlása véletlen, külső körülmények következménye. Az ilyen, helytelenül Összevont anyag szétválasztását, amennyiben arra módunk van, általában szintén el kell végezni, megjegyezvén azonban, hogy ha a szétbontás eredményeként csak kisebb levéltár-töredékeket, csonka torzókat lehetne az egybeosztott anyagból kiválogatni, vagy ha azok az állagok (sorozatok), melyekbe 3 Ld. Seidl, Jakob: Das Brandunglück im Staatsarchiv des Innern und der Justiz zu Wien, Archivalische Zeitschrift. III. 4. (1928.) 184—191. l.j u, a.: Die Ordnungsarbeiten im österreichischen Staatsarchiv des Innern und der Justiz. U. o. III. 6. (1930.) 168—175. I.j Walter Frigyes: A tűzvész az osztrák belügyi és igazságügyi állami levéltárban. Levélt. Közi. IX. (1931.) 4—12. 1.