Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Elmer Sándor: A bécsi hadilevéltár / 37–49. o.

46 ELMER SÁNDOR jegyzék a törököktől, tatároktól és a fölkelőktől elfoglalt és megerősített felsőmagyarországi helységeket sorolja föl. A harmincéves háborút közvetlenül megelőző időkből nagy és értékes magyarvonatkozású anyag van a bécsi hadilevéltárban, de már az 1617-től 1630-ig terjedő időszakra meglehetősen kevés minket érdeklő eredeti irat maradt fönn, inkább csak idegen levéltárak, városi és családi levéltárak közérdekű iratairól készült másolatok vannak. Jly módon azonban mégis össze lehet állítani bizonyos iratanyagot a hadilevéltárból is a harmincéves háború első felének hadműveleteire. Bethlen Gábornak pfalzí Frigyes cseh király szövetségében viselt 1617—1620-i hadjáratáról érdekes adatok találhatók különösen Thurn gróf hadműveleti iratai között és a Bajorországból származó levéltári anyagban. Igen fontosak erre a korszakra a spanyol állami levéltárból való másolatok, A fehérhegyi csatáról szóló jelentések szerint Bethlen Gábornak 10,000 főnyi serege vett részt a csehek oldalán, 1621-től kezdődőleg a harmincéves háborúból való iratanyag törzsét Wallenstein levelezése alkotja, főleg az alsóbb és felsőbb hatóságokkal folytatott hivatalos levelezés maradt meg, A legfontosabb politikai és katonai jelentőségű iratok nincsenek meg, ezeket úgylátszik bizonyos okokból annak idején megsemmisítették. Az 1626, évi magyarországi hadjárat iratai között Wallensteinnak 20, Esterházy Miklós nádorhoz intézett levele található, melyek ennek az évnek hadiállapotaira vonatkoznak, A Wallenstein második főparancsnoksága idejéből maradt igen gazdag levéltári anyagból is több írat foglalkozik a magyarországi viszonyokkal, Rákóczi Györgynek ingadozó magatartásával, Gusztáv Adolf svéd királlyal és a törökökkel való titkos kapcsolataival. Rákóczi György fejedelem és a császáriak között 1633-tól 1648-ig lefolyt harcoknak a hadilevéltár iratcsomóíban igen kevés nyoma van. Egyes jelentésekből látható, hogy Wallenstein állítólag Rákóczival, a törökökkel és tatárokkal összeköttetésben állott. Magyarország történetét nagyon érdekes, s még nem eléggé értékesített adatokkal világítják meg az udvari haditanács! és hadműveleti íratok a harmincéves háborútól 1681-ig. Legnagyobbrészt I. Lipótnak a törökök elleni háborúira vonatkoznak és nagyon sok közöttük az eredeti darab. Igen értékes sajátkezű írások és feljegyzések maradtak gróf Montecuccoli császári fővezértől és kortársa-