Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Elmer Sándor: A bécsi hadilevéltár / 37–49. o.

44 ELMER SÁNDOR irat sincs a bécsi hadílevéltárban- Mindazonáltal jól használható forrásul szolgálhat erre a korszakra vonatkozólag is egy jóval később keletkezett kézirat: „Tagebuch der Feldzüge Suleímans". A Mohácsot követő időktől, L Ferdinánd uralkodásától kezdve a fontosabb iratdarabok az 1527-ben alapított ,,Önálló" haditanács levéltárából származnak. Ez a haditanács csak az egyes háborúk tartama alatt működött, tevékenysége a békeidőkben megszűnt, Csupán 1556-ban állította föl I. Ferdinánd az állandó haditanácsot, ebből alakult azután ki 1564-ben a Bécsben székelő állandó udvari kormányszerv, az udvari haditanács (Consílium bellicum aulícum, Hofkriegsrat). Ezenfelül az osztrák örökös tartományoknak 1565-ben történt fölosztása óta, a bécsi központi kormányszervnek alárendelve, Grácban egy másik katonai hatóság is működött, a belsőausztriai udvari haditanács (Hofkriegsrat für Innerösterreich}. Ennek iratai között is sok fontos magyar vonatkozású található. A hadilevéltárban őrzött legrégibb tulajdonképpeni hadműveleti iratok Katzeiner János császári főkapitány Zápolyai János király ellen 1526-ban indított hadjáratáról szólnak, Ez a nagyszámú és jórészt eredetiben fönnmaradt iratanyag szinte kizárólag Magyarországra vonatkozik. Katzeinernak Ferdinándhoz küldött jelentéseit, továbbá alvezéreivel folytatott levelezését és Ferdinánd parancsait tartalmazza, stb. Ezek az iratok beszámolnak a Zápolyai elleni lengyel segítségről, Nádasdy Tamás fogarasí gróf elfogatásáról, Felső-Magyarország elfoglalásáról és Zápolyainak Lengyelországba való meneküléséről, Jurisich Miklósnak a török ellen Erdélyben fölállított magyar és idegen seregek főkapitányává történt kínevezéséről és a császári katonaság helyzetéről. Láthatjuk továbbá, hogy miként kerül lépésrőllépésre Magyarország területének javarésze a török kezére. Jelentések vannak a Buda környékén vívott török harcokról, Székesfehérvár elestéről és Jurisich küzdelmeiről. 1530-ban a haditanács előterjesztést tesz a magyarországi hadíhelyzetről, beszél a Buda ellen megkísérelt sikertelen támadásról, jelenti, hogy a többszöri fölhívás ellenére sem lehet a magyar rendeket fölkelésre bírni, A magyarországi hadsereg élelmezési módszereiről ad