Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - SZEMLE - Kossányi Béla: Az Országos Levéltár 1938-ban / 350–356. o.

350 SZEMLE teni, az anyag legértékesebb része ládákban csomagolva állott — készen arra, hogy az esetleges háború kitörésekor rögtön a vidéken előre elkészített, légitámadások ellen védett helyekre lehessen szállítani, A pincében felhalmozott homokzsákok és a raktárakban mindenfelé újonnan felszerelt széndioxid-gáz tűzoltó készülékek mind azt mutatták, hogy a levéltár készült az eseményekre.

1 Istványí Géza. Az Országos Levéltár 1938-ban. — Az elmúlt 1938-ik, mozgalmas esztendő nagyjelentőségű eseményei nem hagyták érintetlenül az Országos Levéltárat sem, s annak múlt évi tevékenységében erősen éreztették hatásukat. 1938 májusában az Országos Levéltár is résztvett abban a kegyeletes megemlékezésben, amellyel az egész magyar nemzet Szent István halála kilencedik centenáriumán első királyunk emlékének hódolt. Ez alkalomból az Országos Széchenyi Könyvtárral együtt és részben az Országos Magyar Történeti Múzeum közreműködésével is a Magyar Nemzeti Múzeum épületében nagyszabású emlékkiállítást rendezett. Amidőn az ősszel az általános európai politikai helyzetben bekövetkezett nagy feszültség Magyarországon is fokozott mérvű légvédelmi intézkedéseket tett szükségessé, a megfelelő óvintézkedéseket az Országos Levéltár is haladéktalanul foganatosította. Az ezen alkalommal megejtett különböző szakértői szemlék általában megnyugtató eredménnyel végződtek. A szakértők megállapítása szerint ugyanis a Levéltár iratanyagot őrző két raktárszárnyának vas- és vasbetonkonstrukcíója az ezidőszerint építészetileg megvalósítható biztonsági kívánalmaknak a legnagyobb mértékben megfelel. Mégis, minthogy földfeletti épület nem minden részében nyújt légvédelmi szempontból egyforma biztonságot, az Országos Levéltár részben iratanyaga egy részének áthelyezésével, részben más védelmi intézkedésekkel megfelelően gondoskodott az őrizetére bízott levéltárak és iratgyűjtemények biztonságáról. Az Országos Levéltárban elhelyezett családi levéltárak ajándékozóinak, letéteményezőinek megnyugtatására szolgálhat, hogy az intézkedéseknél levéltáraik ugyanolyan védelemben részesültek, mint az Országos Levéltárban őrzött közlevéltárak iratanyagának legféltettebb állagai. Azon diplomáciai tárgyalások alkalmából, amelyek az elmúlt év második felében felvidéki területeknek a csonkaországhoz való visszacsatolása végett indíttattak meg, szükségesnek 1 Rövid beszámolómat személyes tapasztalataim és Andre Lesort, Párizs város főlevéltárosának szíves közlései — neki itt is hálás köszönetemet fejezem ki — alapján írtam, fölhasználtam azonfelül a Seine megye által kiadott Monographie des Services départementeaux (Paris, 1906)-ból M. Barroux cikkét, a levéltárról, továbbá a párizsi levéltár kiadványait, elsősorban M, Barroux—H, Lemoisne: État méthodique des doeuments anteriettr au mois de juin 1871. (Paris, 1925,)