Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Fára József: A levéltárvédelem a vármegyében / 27–36. o.

32 FÁRA JÓZSEF megyében azt a tervet, hogy a vármegye levéltárát mintegy 15 méter hosszú, pár emeletnyi magas új épületrészszel kibővítsék és ugyancsak ezen szenvedett egyidőre hajótörést az a terv is, hogy a tervezett új épület helyett átengedett helyiségek levéltári célokra már ebben az évben véglegesen berendezhetők legyenek. A pénzügyi nehézségeken múlik az is, hogy több vármegyében a személyzet szaporítására vonatkozó határozatoktól a kormányhatóságí jóváhagyást következetesen, megtagadják. Ezért szükségesnek vélem, hogy a kongreszszus kebeléből azt a kérést intézzük a m. kír, kormányhoz, hogy a levéltárvédelem megvalósíthatása céljából ezekben a kérdésekben több jóindulattal méltóztassék a vármegyék határozatait kezelni. Itt a vármegyei központi levéltárvédelmi kérdéssel kapcsolatban nem óhajtok foglalkozni a vármegyei levéltárnokoknak a hivatástól eltérő irányú foglalkoztatásával, nem azoknak aránylag mostohább helyzetével, holott ezek a kérdések is mind bele tartoznak a levéltárvédelem kérdésébe. De nem kívánok itt azzal ajcérdéssel sem foglalkozni, hogy a levéltárvédelem szempontjából a vármegyei levéltár vezetőjének vagy helyettesének mi a legfőbb hivatása: az-e, hogy maga fejtsen ki tudományos működést, avagy az-e, hogy elsősorban a levéltár anyagát kezelje, úgy, hogy az mindig a közönség szolgálatába állítható legyen, Szerintem ez az utóbbi. A vármegye központi levéltára, irattára és a járások irattárai mellett foglalkozni akarok azonban a megyei városok levéltáraival, melyek igen jelentősek. E városok némelyikének levéltári anyaga mind terjedelménél, mind értékénél fogva figyelemre méltó, de a legtöbb megyei városban nincs megfelelő levéltári helyiség és megfelelő szakemberük sincs. Mert ha papíron meg is szervezik az ú. n. levéltárnokí állást és ha be is töltik azt, ez a levél tárnoknak nevezett tisztviselő megfelelő képesítéssel nem rendelkezik s minden egyébbel foglalkozik, csak a levéltárral nem. Első tennivaló tehát az, hogy a. megyei városok a régi levéltári anyag megfelelő elhelyezésére, megmentésére és rendezésére szoríttassanak. Ehhez korántsem szükséges külön törvényes intézkedés, a már meglevő törvényeink alapján is van mód és lehetőség ennek a megvalósítására. A vármegye alispánja akár az ügyvitel felülvizsgálati és ellenőrzési jogán, akár vagyonfelügyeleti jogkörében rászoríthatja a várost levéltárának