Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Fára József: A levéltárvédelem a vármegyében / 27–36. o.
LEVÉLTÁRVÉDELEM A VÁRMEGYÉBEN 31 követ is — az, hogy a járási irattárak anyagát bevonja és a vármegyei levéltárak kezelésébe utalja. A járási főszolgabírónak ugyanis részint megfelelő hely, részint megjelelő személyzet hiányában nem áll és nem is állhat módjában az, hogy külön járási levéltárat teremtsen. Ezért nem egy vármegyében, ahol erre hely volt, bevonták a járások irattárait a vármegyei levéltárba. Ott tehát, ahol ez még nem történt meg, a levéltárvédelem szempontjából feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a járási főszolgabíróságok régi anyaga bevonassék a vármegyei levéltárba. A jövő szempontjából pedig szükséges, hogy a járási irattárak is a vármegyei levéltár vezetőjének szakfelügyelete alá helyeztessenek. Ez a szakfelügyelet könnyen megvalósítható és biztosítható olyképpen, hogy a vármegye alispánja az évenkínt megtartandó főszolgabírói hivatal vizsgálatokba a járási irattár kezelésének megvizsgálása céljából a vármegyei levéltár vezetőjét is bevonja. A vármegyei központi levéltár eme három fontos kérdésének a megoldása azonban csak akkor lehetséges, ha kellőképpen biztosítva van a megfelelő levéltári férőhely és a szükséges kezelő személyzet. A legtöbb vármegyében ez a kettő okozza a legnagyobb nehézséget. Levéltáraink kicsinyek, nincsenek megfelelő helyiségek, a meglévők síncsenek megfelelően berendezve és kevés a kezeléshez szükséges személyzet. Kétségtelen, hogy mindez csak pénzügyi kérdés, mert a vármegyékben meg van a kellő hajlandóság és megértés mind az elhelyezés, mind a berendezés, mind pedig a személyzet-szaporítás kérdésének a megoldására. A közelmúlt igen szép példái (Sopron vármegye áldozatkészsége levéltárának stílszerű berendezésére, Somogy vármegyének hasonló igyekezete, Pest vármegyének az irattár átalakításánál tanúsított bőkezűsége, Zala vármegyének az a szándéka, hogy új helyiségeit új berendezéssel lássa el) mutatják azt, hogy a vármegyékben a megértés megvan. Azonban — sajnos — a pénzügyi nehézségek minduntalan akadályokat gördítenek a vármegyék útjába. A kormányzat újabban maga végezvén az önkormányzatok költségvetési tevékenységét, kérlelhetetlen piros ceruzájával igen gyakran véget vet a vármegyék mindama jószándékának, amely a levéltárak kérdéseinek megoldására költségvetési fedezetet biztosítani igyekszik. A pénzügyi nehézségek hiúsították meg 10 évvel ennekelőtte Zala vár-