Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - IRODALOM - Jánossy Dénes: Adams, Randolph G.: The character and extent of fugitive archival material. The American Archivist, Vol. II., No. 2. 1939. / 313–316. o.

IRODALOM 315 Igen érdekes egy másik irat sorsa is. 1862-ben David Thomson alezredes parancsnoksága alatt egy gyalogos különítményt szállásoltak be a Virgínia állambeli Fairfax város törvényszéki épületébe. Tekintettel a hideg időjárásra, a katonák a törvényszék irattárával kezdtek fűteni. Mindenekelőtt persze a régibb keletű, XVIII. századi íratok eltüzeléséhez fogtak, mert azokat nehezen tudták kibetűzni és ennélfogva azokat hasznavehetetleneknek tartották. Parancsnokuk azonban még idejében tudomást szerzett szándékukról és épen akkor jelent meg a különítmény szállásán, amikor — egyéb írásokkal együtt — épen George Washington nejének, Martha Washingtonnak eredeti végrendeletét készültek eltüzelni. Akármennyire dicséretreméltó is volt az alezredes eljárása, amellyel a törvényszéki levéltár további elpusztítását megakadályozta, mindamellett jogos kifogásra adhatott okot, hogy a szóbanforgó végrendeletet magának megtartotta. Halála után aztán leánya atyja ingóságait áruba bocsátván, az értékes végrendeletet Pierpont Morgan milliomosnak adta el, aki e szerzeményét a New York-ban alapított könyvtárának ritka kéziratai közt helyeztette el. Mikor erről a ,,The Daughters of the American Revolution" egyesület tudomást szerzett, 1914-ben Chicagóban tartott kongresszusán követelte, hogy Morgan adja vissza a Washingtonvégrendeletet jogos tulajdonosának, Fairfax törvényszékének. Miután azonban Morgan erre nem volt hajlandó, Virgínia állam kormányzója vette kezébe az ügyet és most már hivatalos úton szólította fel Morgant a végrendelet kiadására, A milliomos azonban hajlíthatatlan. maradt, bár a kormányzónak felkínálta az iromány fényképmásolatát. Az eredeti megtartását egyébként azzal indokolta, hogy az az ő könyvtárában sokkal biztosabb Őrizet alatt áll, mint Fairfax törvényszékének levéltárában. Egy év elteltével a kormányzó tulajdonjogi pert indított a milliomos ellen. Az amerikai joggyakorlat értelmében ugyanis egyes államokban a bírósági szervek őrzik az eredeti végrendeleteket, míg más államokban csak lajstromozzák azokat, de az eredeti végrendeleteket az érdekelteknek kiadják. Miután Virgíniában az előbb említett joggyakorlat volt érvényben, Morgan előrelátta, hogy a perben elmarasztalják. A végrendeletet tehát az állam kormányzójának kiadta, mire az a tulajdonjogi pert az alperes ellen megszüntette. Egy másik, hasonló tárgyú eset viszont igen érdekes ítéletre vezetett. 1920-ban valóságos biblíománía szántotta végig az Egyesült Államokat, Button Gwínnet, az amerikai függetlenségi nyilatkozat egyik aláírója például annyira divatos lett, hogy egy aláírása 54.000 dollárért kelt el New Yorkban. Végrendeletét az Anderson Galleries árverezte el 1926-ban, melyet Dr. A. S. W, Rosenbach 22.500 dollárért szerzett meg magának. Mielőtt azonban az árverési csarnok a végrendeletet a vevőnek kiszolgáltathatta volna, Georgia állam lépett közbe és állami