Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Glaser Lajos: Az Országos Levéltár térképei / 280–288. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 285 meg kell említenünk, hogy a világi alapítványi anyag kiválogatása után visszamaradt térképekről új segédkönyv készült. Ez a helytartótanácsi levéltárban őrzött „Delineációs könyv" (B. 1270. rakszám), melynek tulaj donképeni címe: ,,Catastrum planorum, mapparum et delineatíonum fluviorum ac aedificiorum in officio regestraturae excelsi Consílii Regii Locumtenentialís Hungarici existentium cum indice." Ez departamentumok, referensek stb. szerint sorolja fel 86 divízióban az akták mellett található térképeket, illetve az alakjuk miatt külön tekercsekben (in tubís mapparum") őrzött mappákat. A számvevőség tudomásunk szerint nem készített a megszüntetett kolostorok birtokaira vonatkozó, nála visszamaradt térképekről újabb mutatót vagy elenchust, Az említett két országos központi főhatóság, a kamara és a helytartótanács mellett a kancelláriának és a Baudirectionnak is voltak térképei. Elenchus vagy mutató azonban egyikük levéltárából sem került eddig elő. A kancellária iratai mellett fekvő mappákról, amint azok a rendezés folyamán előkerülnek, készülnek ugyan feljegyzések, de ezek száma alig haladja meg még a százat. Idővel nemcsak a régi közigazgatási szervek térképanyaga nyert az Országos Levéltárban elhelyezést, hanem az irattáraik régi évfolyamait az Országos Levéltárnak átadó minisztériumok is gyarapították a levéltár térképeinek számát. A kereskedelmi minisztérium az átadott akták közt rejlő tervrajzon kívül 1930-ban majd száz jelzetből álló térképtárat adott át megőrzés végett, 15 benne igen sok olyan térképet, amelyet még a régi Baudírection-tól örökölt, Az átvételkor kartotékrendszerű elenchus készült az anyagról. Ugyancsak 1930-ban került az Országos Levéltárba a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tervtárának régebbi, 54 jelzetből álló anyaga. 16 Mindkét miniszteriális anyag a kamarai térképtárral közös raktárban nyert elhelyezést. A közigazgatás után a magánélet is felismerte a térképek használhatóságát, A XVIII. század utolsó évtizedeiből mind gyakrabban merülnek fel adatok arra, hogy a nagyobb birtokosok saját földmérőket alkalmaznak, a kisebbvagyonúak pedig a megyei geometrák szolgálatait veszik igénybe. Ezeknek köszönhetők egyrészt az örökletét15 554/925., 38/930, és 694/931, 0. L. sz, 16 .161/930. 0. L. sz.