Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Glaser Lajos: Az Országos Levéltár térképei / 280–288. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 285 meg kell említenünk, hogy a világi alapítványi anyag ki­válogatása után visszamaradt térképekről új segédkönyv készült. Ez a helytartótanácsi levéltárban őrzött „Delineá­ciós könyv" (B. 1270. rakszám), melynek tulaj donképeni címe: ,,Catastrum planorum, mapparum et delineatíonum fluviorum ac aedificiorum in officio regestraturae excelsi Consílii Regii Locumtenentialís Hungarici existentium cum indice." Ez departamentumok, referensek stb. szerint so­rolja fel 86 divízióban az akták mellett található térképe­ket, illetve az alakjuk miatt külön tekercsekben (in tubís mapparum") őrzött mappákat. A számvevőség tudomásunk szerint nem készített a megszüntetett kolostorok birtokaira vonatkozó, nála visszamaradt térképekről újabb mutatót vagy elenchust, Az említett két országos központi főhatóság, a kamara és a helytartótanács mellett a kancelláriának és a Baudi­rectionnak is voltak térképei. Elenchus vagy mutató azon­ban egyikük levéltárából sem került eddig elő. A kancel­lária iratai mellett fekvő mappákról, amint azok a rende­zés folyamán előkerülnek, készülnek ugyan feljegyzések, de ezek száma alig haladja meg még a százat. Idővel nemcsak a régi közigazgatási szervek térkép­anyaga nyert az Országos Levéltárban elhelyezést, hanem az irattáraik régi évfolyamait az Országos Levéltárnak át­adó minisztériumok is gyarapították a levéltár térképeinek számát. A kereskedelmi minisztérium az átadott akták közt rejlő tervrajzon kívül 1930-ban majd száz jelzetből álló térképtárat adott át megőrzés végett, 15 benne igen sok olyan térképet, amelyet még a régi Baudírection-tól örö­költ, Az átvételkor kartotékrendszerű elenchus készült az anyagról. Ugyancsak 1930-ban került az Országos Levéltárba a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tervtárának régebbi, 54 jelzetből álló anyaga. 16 Mindkét miniszteriális anyag a kamarai térképtárral közös raktárban nyert elhelyezést. A közigazgatás után a magánélet is felismerte a tér­képek használhatóságát, A XVIII. század utolsó évtizedei­ből mind gyakrabban merülnek fel adatok arra, hogy a nagyobb birtokosok saját földmérőket alkalmaznak, a ki­sebbvagyonúak pedig a megyei geometrák szolgálatait ve­szik igénybe. Ezeknek köszönhetők egyrészt az örökletét­15 554/925., 38/930, és 694/931, 0. L. sz, 16 .161/930. 0. L. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents