Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó T. Attila: A Bornemisza-levéltár / 238–254. o.

A BORNEMISZA-LEVÉLTÁR. A báró Kászoni Bornemisza család aránylag későn s az ismeretlenségből hirtelen emelkedett az erdélyi történelemben jelentős szerepet játszó családok közé. A család emelkedésének megalapítója, Kászoni János mint tehetséges ifjú a hanyatló erdélyi fejedelemség utolsó éveiben került Nagykászonból (Csík m.) Kolozsvárra Száva Mihály, az erdélyi kincstári bányák főfelügyelője mellé írnoknak. Érvényesülése csak a fejedelmség bukása után következett be. Ennek első állomása az volt, hogy a Rákóczi Ferenchez pártolt Henter Benedek helyébe 1708-ban őt nevezték ki szülőföldje, Csíkszék főkírálybírájának.

1 Mint főkirálybíró 1712-ben a székely nemzet ügyében

4 Bécsbe utazott s itt katonai és polgári ügyekben járt közbe,

2 Bécsi útja és az udvarhoz való ragaszkodása a maga számára is meghozta az eredményt: 1713 táján erdélyi udvari kancellárrá nevezték ki.

3 1721-ben

4 főkormányszéki tanácsos lett és ebben a minőségben a pragmatica sanctío egyik legbuzgóbb pártolója volt. Az udvar iránti hűségét az uralkodó belső titkos tanácsosi címmel és azzal jutalmazta, hogy neki 1719-ben a görgényí kincstári uradalmat

5 a javítási és befektetési költségek megtérítési ígéretével és a kiváltás lehetőségének kikötésével 25.000 forintban elzálogosította.

6

. E vagyoni és közéleti haladással párhuzamos volt Bornemisza János egyéni sú1 V. ö. Székely Oklevéltár VII. 144—6. 1. 2 I. h. 183. 1. 3 I. h. 195. 1. 4 Kőváry László: Erdély nevezetesebb családjai, (Kolozsvár, 1854). 53 1. 5 Ez uradalomhoz a következő falvak tartoztak: Görgényszentimre, Görgényhodák, Görgényorsova, Kincses, Oláhbölkény, Magyarbölkény, Soropháza, Radnótíája, Sóakna másként Kisoroszíalu, Adorján és Kásva. (V. ö. a családi levéltárban G. osztály I. a. 1—5, sz.) 8 E zálogosítást Mária Terézia 1754-ben Bornemissza János fia Ignác József részére megerősítette. (U, ott G. osztály. I. b. csomó.).