Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: Gömöri levéltárak / 208–237. o.

236 ILA BÁLINT ' A kiadott okmánytárak közül, eltekintve az összefoglaló nagy okmánytáraktól (Fejér stb.}, Eperjes város,

33 a Károlyi, Keczer és Sztáray családok levéltárai használhatók a megyére. Valószínűleg lényeges adatokat őriznek Csetnek város, a galgóci Erdődy, Homonnay, Luzsénszky, Mednyánszky, br. Nyáry, Radvánszky és Vécsey családok levéltárai,

34 melyekről azonban, nem férhetvén azokhoz, közelebbi adataink nincsenek.

35 Szemlénk végére érve, nem állíthatjuk, hogy a fentiekkel kimerítettük a megye minden levéltári forrásanyagát, minden bizonnyal még a középkori okleveleket sem. A felsorolt levéltárak együttes anyaga azonban Gömör megye történetére így is minden felmerülhető szempontból bő forrást nyújt. Szinte nincs a megyének olyan vidéke és történetének olyan kérdése, amelyekre egyik vagy másik levéltár kielégítő feleletet ne tudna adni. Az elkerülhetetlen hézagokat pedig mindig áthidalják a teljes anyag összevetéséből levonható következtetések. Ez viszont ismét csak annak hangsúlyozására indít bennünket, hogy a helytörténetírás elengedhetetlen és első módszertani föltétele a helyesen értelmezett forráskutatás. Az 33 Különösen értékes első számú oklevele. A regesztában ugyan „Geureg" villa bölondóci várjobbágyai felszabadítása olvasható, de egyéb adatainkkal történt összevetésből kitűnt, hogy itt csak a gömörmegyeí Sőreg-ről és az itt élt várjobbágyokról lehet szó. Igyekszünk az eredetit fényképben megszerezni. 34 E levéltárak közül öt megszállott területeken őriztetik és ez a körülmény önmagában is elég ok arra, hogy nem tanulmányozhattuk őket. Gróf Andrássy Manó úrtól azonban ígéretet kaptunk, hogy amennyiben arra lehetősége nyílik, igyekszik a homonnai levéltárban kutatásunkat előmozdítani, A Luzsénszky levéltár a vándorgyűlés alkalmával még Osgyánban volt, hogy ma hol van, nem állapíthattuk meg. A br. Nyáry és Radvánszky levéltárakba semmi módon nem juthattunk be, holott mind a kettő a visszacsatolás előtt is hazai területen, Pilisen és Sajőkazán őriztetett. 35 Forgón az itt felsoroltakon kívül még több, kicsiny családi levelesládát említ, amelyekben csupán a család nemességével öszszefüggő újkori íratok őriztetnek. Ezeknek felkutatásától, de e dolgozat keretében történő felsorolásától is eltekintettünk. Akinek ezekre szüksége van, lelőhelyüket Forgón id. könyvében mindig megtalálja. Igen jelentős adatok meríthetők továbbá a megye területén fennmaradt anyakönyvekből, főleg a népesedés és a népiség kérdéseire. Nekünk nem állott módunkban ezek felkutatása és így itt csak figyelmeztetünk arra, hogy a helyszínen élő kutatónak, aki kisebb területet, esetleg csak egy községet választ munkája tárgyául és annak történetével a legújabb korig foglalkozik, ezt meg kell tennie.