Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Csobán Endre: A számvevőségi iratok selejtezése / 194–207. o.

202 CSOBÁN ENDRE és egyéb tisztviselők s más, a város társadalmában szerepet vivő egyének, valamint a város történetében jelentőséggel bíró családok. Amikor a selejtezésre kijelölt egyének a selejtezést megkezdték, az egész korról, annak eseményeiről és szellemi mozgalmairól — a többször megismételt elméleti és gyakorlati próbák alapján — tiszta képük volt. Az iratok megvizsgálásán azoknak teljes átolvasását és az említett szempontokból való elbírálását értjük. A mi selejtezési szabályrendeletünkben és utasításunkban 1—10. pontban voltak felsorolva a megtartandó könyvek, okmányok és egyéb iratok, 1—9. pontot vett igénybe a kiselejtezhető könyvek, okmányok és egyéb iratok felsorolása. Ezek közül fontosabbak a következők. Van a könyveknek, füzeteknek egy csoportja, amelyeket összefoglaló néven kézbesítő könyveknek nevezhetünk, bár rendkívül különböző felírásokat viselnek. (Átvételi Napló, Munkakönyv, Előadói Könyv, Közigazgatási Irodai Könyv, Közigazgatási Kiadói Könyv, Postakönyv, stb.) A postának, ügyosztályoknak, előadóknak, feleknek történt kézbesítésekre vonatkoznak s már eredetileg is átmeneti jellegűek voltak. Ide tartozik az íratok között fekvő Kézbesítő ívek, Vétívek, Átvételi elismervények nagy tömege is. Ezek mind kíselejtezendők. Másik nagy csoport a határidőnyilvántartásí könyvek, naplók és füzetek csoportja. (Határidő Napló, Határidő Könyv, Határidő Jelző, Határidő Nyilvántartás, Sürgetésí Napló, Scontró Könyv, Scontró Nyilvántartás, stb,). Természetesen szintén kíselejtezendők. Kiselejtezendő a kiadási és bevételi okmányok hatalmas tömege is. Ellenben az ügy- és iratkezelés mintáiul mindenfajta okmányból, iratból meg kell tartani kisebbnagyobb időközönként, például havonként, negyedévenként, stb. egy-egy, darabot. A kiselejtezés — ezt jól jegyezzük meg — sohasem a felírás, hanem a könyvek tartalma szerint történik. Debrecenben például az alapok naplói a legtöbb esetben nem viselik a ,,napló" felírást, hanem következetesen „pénztár "-aknák neveztetnek. így: Árvapénztár, Ipari Közép* tanodái Pénztár, Színműpénztár, Bölcsődepénztár, Szépítészeti Pénztár, Tüzipénztár, Koldulást Eltörlő Pénztár (1891-ből), Reáliskolai Pénztár stb., stb. Minthogy ezek a „Pénztár" felírású füzetek vagy könyvek lényegük szerint naplók és a számadási okmányok is ezekhez vannak csa-